Sasi-Nagy Edit, az Országgyűlés Mentelmi Bizottságának Tisza által delegált elnöke szerint van létjogosultsága Magyar Péter mentelmi jog eltörlésére vonatkozó kezdeményezésének, de jelenleg még kockázatosnak tartja annak bevezetését. A politikus attól tart, hogy megfelelő intézményi garanciák nélkül koholt ügyekkel is megpróbálhatnák félreállítani az országgyűlési képviselőket.
Magyar Péter teljesen eltörölné a mentelmi jogot
A vita azután került előtérbe, hogy Magyar Péter szeptemberben bejelentette: kezdeményezi az országgyűlési képviselők mentelmi jogának eltörlését a közvádas bűncselekmények esetében.
A bejelentés időzítése nem volt véletlen: a Legfőbb Ügyészség egy időben kérte ki Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogát. Az Országgyűlés szeptember 28-án mindhárom képviselő mentelmi jogát felfüggesztette.
Magyar Péter saját ügyében maga kérte a mentelmi jogának felfüggesztését.
A Tisza-frakció Mentelmi Bizottságban betöltött álláspontját Sasi-Nagy Edit már hétfőn is világossá tette: szerinte a mentelmi jog nem jelenthet menedéket egyetlen képviselő számára sem, ezért támogatta Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését.
Most viszont óvatosságra int
Sasi-Nagy Edit szeptember 29-én a Kossuth rádió műsorában már árnyaltabb álláspontot képviselt.
Szerinte elméletileg van létjogosultsága Magyar Péter javaslatának, de jelenleg nem tartja megfelelőnek az intézményi környezetet annak bevezetésére. A Tisza-frakció előtt már ott van a javaslat, de a képviselő szerint azt még részleteiben nem tárgyalták meg.
A legfontosabb érve az, hogy szerinte előbb a demokratikus intézményrendszernek és a fékeknek, ellensúlyoknak kell megszilárdulniuk.
Mi az aggodalma?
Sasi-Nagy Edit egy konkrét példával magyarázta álláspontját.
Attól tart, hogy ha a mentelmi jogot automatikusan eltörölnék a közvádas ügyekben, akkor egy képviselő ellen úgy is eljárás indulhatna, hogy az ügy mögött később politikai vagy intézményi visszaélés állna.
A politikus példaként azt hozta fel: ha egy Tisza által benyújtott törvényjavaslat bizonyos hatóságoknak nem tetszene, akár több képviselő ellen is eljárást indíthatnának, és ezzel veszélybe kerülhetne egy parlamenti szavazás eredménye.
Ez Sasi-Nagy Edit feltételezett forgatókönyve, nem egy jelenleg bizonyított eset.
Az RTL-nek ugyanakkor azt mondta: a Tiszában vannak aggályok a Legfőbb Ügyészség pártatlanságával kapcsolatban, ezért jelezték ezeket Magyar Péternek is.
Miért érdekes a Tisza szempontjából?
A történet azért különösen érdekes, mert Sasi-Nagy Edit nem ellenzéki vagy kormánypárti politikusként szólalt meg, hanem a Tisza-frakcióhoz tartozó képviselőként és a Mentelmi Bizottság elnökeként.
Ráadásul a javaslatot nem utasítja el teljes egészében.
A különbség elsősorban az időzítésben és az intézményi garanciákban van:
- Magyar Péter: a közvádas ügyekben töröljék el a képviselői mentelmi jogot.
- Sasi-Nagy Edit: az elképzelésnek van létjogosultsága, de jelenleg még kockázatos lehet.
- Közös pont: a mentelmi jog nem szolgálhat büntetőeljárás elkerülésére.
A Tisza-frakció részletes álláspontja még nem tekinthető véglegesnek, mivel Sasi-Nagy szerint a javaslatot a frakció még nem tárgyalta meg részletesen.
Mi történt a három friss mentelmi ügyben?
A vita közvetlen előzménye, hogy szeptember 28-án az Országgyűlés felfüggesztette Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogát.
A három ügy háttere eltérő.
Magyar Péter esetében a 2024-es telefonos ügy miatt kérte ki az ügyészség a mentelmi jogot.
Hankó Balázs ügyében az NKA-hoz kapcsolódó nyomozás miatt történt a kezdeményezés.
Seszták Miklós esetében pedig a Volánbuszhoz kapcsolódó korrupciós nyomozás miatt kérte az ügyészség a mentelmi jog felfüggesztését.
A mentelmi jog felfüggesztése nem jelent bűnösséget, hanem azt teszi lehetővé, hogy az illetékes hatóság az érintett képviselővel szemben a büntetőeljárást a törvény szerint lefolytassa.
Mire szolgál egyáltalán a mentelmi jog?
A parlamenti mentelmi jog egyik alapvető célja, hogy a képviselők a parlamenti munkájukat külső beavatkozástól védve végezhessék.
Az Országgyűlés tájékoztatója szerint a mentelmi jognak két fő eleme van: a képviselői felelősségmentesség és a sérthetetlenség. Utóbbi bizonyos büntetőeljárási intézkedésekkel szemben biztosít védelmet.
Éppen ezért a teljes eltörlés nem pusztán technikai kérdés: egyszerre érinti a büntetőeljárások hatékonyságát és a parlamenti képviselők politikai függetlenségének védelmét.
A következő lépés a Tisza-frakcióé
Magyar Péter kezdeményezése jelenleg a Tisza-frakció előtt van, de Sasi-Nagy Edit nyilatkozata alapján még nincs végleges frakcióálláspont.
A következő időszakban ezért az lesz az egyik érdekes kérdés, hogy a Tisza képviselőcsoportja milyen feltételek mellett támogatná a mentelmi jog közvádas ügyekben történő megszüntetését.
A mostani vita alapján a nézetkülönbség nem feltétlenül arról szól, hogy szükség van-e változásra, hanem arról, hogy mikor és milyen garanciák mellett lehet azt bevezetni.
Források
- Telex – Sasi-Nagy Edit nem támogatja jelenleg Magyar kezdeményezését
- 24.hu – A Mentelmi Bizottság tiszás elnökének álláspontja
- Infostart – Magyar Péterrel megy szembe a Mentelmi Bizottság tiszás elnöke
- RTL – Aggályok a mentelmi jog eltörlésével kapcsolatban
- Telex – A Tisza-frakció álláspontja a mentelmi jogról
- Országgyűlés – Tájékoztató a mentelmi jogról
