is meghallgatja az MNB-ügyeket vizsgáló parlamenti bizottság
Újabb fontos szakaszához érkezett az MNB működését és az alapítványi rendszer körüli ügyeket vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság. A testület október 1-jei ülésén úgy döntött, hogy a következő körben meghallgatja Matolcsy György volt jegybankelnököt és Varga Mihály jelenlegi MNB-elnököt is. A meghallgatásokra várhatóan három-négy hét múlva kerül sor.
Egyhangú döntés Matolcsy meghallgatásáról
A vizsgálóbizottság Csőszi Attila, a Tisza által delegált bizottsági elnök javaslatára döntött Matolcsy György meghallgatásáról.
A hatfős testület egyhangúlag támogatta a volt jegybankelnök beidézését. Varga Mihály meghallgatását öt igen szavazattal és egy tartózkodással fogadták el.
A két politikust várhatóan több körben is meghallgatják, az első alkalommal pedig elsősorban a jegybanktörvény 2013-as megalkotásáról, illetve annak 2016-os módosításáról kérdezhetik őket.
Varga Mihályt nem jelenlegi jegybankelnökként kérdezik
Fontos különbség, hogy Varga Mihályt nem a jelenlegi MNB-elnöki tevékenysége miatt idézik be.
A bizottság elsősorban a korábbi kormányzati szerepére kíváncsi: Varga 2013-tól nemzetgazdasági miniszter, 2018-tól pénzügyminiszter volt, és 2025 márciusa óta vezeti a Magyar Nemzeti Bankot.
A meghallgatáson várhatóan szóba kerülhet a jegybanktörvény megalkotása, a 2016-os módosítás, a jegybanki vagyon kezelésének szabályozása, valamint az MNB és a kormány közötti egyeztetések rendszere.
Miért fontos a 2016-os törvénymódosítás?
A bizottság első ülésén éppen Kósa Lajos és Bánki Erik egykori fideszes politikusokat hallgatták meg.
A testület arra kíváncsi, hogyan született meg az a 2016-os törvénymódosítás, amelynek indokolásában szerepelt az azóta közismertté vált megfogalmazás, hogy a jegybanki alapítványokba átkerülő vagyon elveszítheti közpénzjellegét.
Az Alkotmánybíróság később megsemmisítette a törvény egyes rendelkezéseit. A mostani vizsgálat egyik kérdése éppen az, hogy milyen politikai, jogalkotási és intézményi döntések vezettek az alapítványi rendszer kialakításához.
Több tízezer dokumentum már a bizottságnál van
A vizsgálóbizottság munkája közben jelentős mennyiségű dokumentumot is összegyűjtött.
Csőszi Attila közlése szerint az Állami Számvevőszéktől mintegy 40 ezer dokumentum, míg az MNB-től körülbelül 30 ezer oldalnyi irat érkezett a testülethez.
A bizottság most további adatokat is bekér: a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnak október 16-ig kell megküldenie a kért dokumentumokat.
Ez azért lehet fontos, mert a meghallgatások mellett a bizottság a rendelkezésére álló iratok alapján próbálja rekonstruálni, hogyan működött az MNB és az alapítványi rendszer, milyen döntések születtek, és milyen szabályozási környezet tette lehetővé ezeket.
Az ÁSZ korábbi vizsgálatai is az ügy hátteréhez tartoznak
Az Állami Számvevőszék 2025 márciusában tette közzé az MNB és a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásáról szóló jelentéseit.
Az MNB működését vizsgáló jelentés szerint a jegybank gazdálkodása nem mindenben felelt meg a takarékos működés követelményeinek, és a gazdálkodás feletti kontrollok sem működtek teljes körűen.
A PADME vizsgálatánál az ÁSZ több hiányosságot állapított meg a kontrollrendszerrel és a vagyon kezelésével kapcsolatban, és a közvagyon nem megfelelő kezelésének gyanúja miatt büntetőfeljelentést is tett.
Ezek a megállapítások azonban az ÁSZ ellenőrzési jelentései; a büntetőjogi felelősség kérdését az arra illetékes nyomozó- és igazságszolgáltatási szervek vizsgálják.
Matolcsy már korábban is megszólalt
Matolcsy György szeptemberben egy videóban reagált a körülötte zajló vizsgálatokra. A volt jegybankelnök azt állította, hogy soha nem mondta, hogy az alapítványokba került vagyon elveszítette volna közpénzjellegét, és azt hangsúlyozta, hogy minden vizsgálat elé áll.
A bizottsági meghallgatás így lehetőséget adhat arra, hogy Matolcsy részletesen ismertesse saját álláspontját az alapítványi rendszer létrehozásáról és az MNB akkori működéséről.
Közben külön büntetőeljárás is folyik: Matolcsy Györgyöt szeptemberben gyanúsítottként hallgatták ki hivatali visszaélés gyanújával, egy, az Erste Bankkal kapcsolatos ügyben. Ez azonban külön eljárás az MNB-alapítványok ügyétől.
Újabb adatokat kérnek be
A bizottság a PADME-tól is dokumentumokat kér, a döntést öt igen szavazattal és egy tartózkodással fogadták el.
A testület tehát egyszerre halad két irányban: folytatja a korábbi döntéshozók meghallgatását, miközben újabb dokumentumokat próbál megszerezni az alapítványi rendszerről.
Három-négy hét múlva jöhet a következő nagy meghallgatás
Csőszi Attila tájékoztatása szerint a következő ülésre három-négy hét múlva kerülhet sor. A tervek szerint Matolcsy Györgyöt és Varga Mihályt is több körben kérdezik majd.
A meghallgatások azért lehetnek fontosak a vizsgálat szempontjából, mert mindketten olyan időszakban töltöttek be meghatározó pozíciókat, amikor az MNB jelenlegi vizsgálatának középpontjában álló jegybanki alapítványi rendszer és az ahhoz kapcsolódó szabályozás kialakult.
A parlamenti bizottság ugyanakkor nem bíróság és nem nyomozóhatóság. A feladata a politikai és intézményi döntések parlamenti feltárása; a büntetőjogi felelősségről külön hatósági és bírósági eljárásokban születhet döntés.
