„Matolcsy üdvöskéjének” nevezte Windisch Lászlót
Éles szóváltás alakult ki szerdán Magyar Péter és az Állami Számvevőszék között. A miniszterelnök az ÁSZ elnökét, Windisch Lászlót „Matolcsy György üdvöskéjének” nevezte, miközben azt állította, hogy a számvevőszék nem lép fel megfelelően a Fidesz szerinte tiltott párt- és kampányfinanszírozási ügyeiben. Az ÁSZ ezt határozottan visszautasította, és közölte: a kampányfinanszírozási vizsgálat folyamatban van, az NKA-ügyet is vizsgálják.
Újabb front nyílt Magyar Péter és az ÁSZ között
A vita szerdán délelőtt indult. Magyar Péter közösségi oldalán azt kérdezte, hogy „meddig hallgat még” az Állami Számvevőszék a Fidesz szerinte milliárdos, tiltott pártfinanszírozási ügyéről.
A miniszterelnök később videóban reagált az ÁSZ közleményére, amelyben a hivatal visszautasította a korábbi állításait. Magyar ekkor élesen bírálta Windisch László ÁSZ-elnököt.
Magyar szerint Windisch a Fidesz által kinevezett vezető, és azt állította, hogy az ÁSZ nem megfelelően jár el a kampányfinanszírozási ügyben. Ezek Magyar Péter politikai állításai, amelyekhez az ÁSZ más értelmezést fűz.
Miért került elő Matolcsy György neve?
Magyar Péter „Matolcsy György üdvöskéjének” nevezte Windisch Lászlót arra hivatkozva, hogy az ÁSZ jelenlegi vezetője korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt.
Ez a kapcsolat tényszerűen dokumentált: Windisch László 2013 és 2019 között az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke volt, majd 2022-ben az Országgyűlés az ÁSZ elnökévé választotta.
Az ÁSZ elnökének 2022-es megválasztásakor a parlament 136 igen és 23 nem szavazattal döntött Windisch mellett. A jelölést az illetékes parlamenti bizottság a Fidesz–KDNP javaslatára tette.
Az azonban már politikai értelmezés, hogy ebből milyen személyi vagy politikai függőség következik. Magyar ezt kapcsolatként és kritikája alapjaként értelmezi, míg az ÁSZ saját alkotmányos függetlenségét hangsúlyozza.
Az ÁSZ szerint már vizsgálják a kampányfinanszírozást
A számvevőszék szeptember 30-i közleményében azt írta: a kampányfinanszírozás ellenőrzése a törvényben meghatározott határidőn belül, tervezetten zajlik.
A hivatal szerint a Fidesztől és a Tisza Párttól is kértek be adatokat, és a vizsgálat minden olyan körülményre kiterjed, amelynek jelentősége lehet a kampány finanszírozása szempontjából.
Az ÁSZ külön kiemelte, hogy a sajtóban NKA-ügyként ismert támogatások is a vizsgálat részét képezik.
Vagyis az ÁSZ álláspontja szerint nem arról van szó, hogy a hivatal nem vizsgálja az ügyet, hanem arról, hogy a vizsgálat még folyamatban van.
Az MNB-alapítványok ügye is előkerült
Magyar Péter az MNB korábbi működését is szóba hozta, és azt állította, hogy Windisch László túl későn lépett az MNB-alapítványok ügyében.
Az ÁSZ ezzel szemben azt közölte, hogy Windisch hivatalba lépése után haladéktalanul megkezdte az MNB és az alapítvány vizsgálatát, majd 2025 januárjában feljelentést tett az ügyészségen, márciusban pedig közzétette a vizsgálati jelentéseket.
Az ÁSZ azt is közölte, hogy az MNB-ügyeket vizsgáló országgyűlési bizottság munkáját a teljes vizsgálati iratanyag átadásával segítette. A hivatal szerint ez 60 gigabájtnyi adatot, mintegy 40 ezer dokumentumot és több százezer oldalt jelentett.
Windisch korábban is vitába került Matolcsyval
Az MNB-alapítványok ügye nem először okozott konfliktust Windisch László és Matolcsy György között.
Az ÁSZ 2025-ben közzétett jelentése súlyos problémákat tárt fel az MNB alapítványi rendszerének gazdálkodásában. Matolcsy György később vitatta az ÁSZ egyes megállapításait és Windisch László hitelességét is kritizálta.
Windisch ugyanakkor 2025-ben azt nyilatkozta, hogy Matolcsy György büntetőjogi felelőssége az ÁSZ vizsgálata alapján nem merült fel közvetlenül, mivel nem volt tagja azoknak a testületeknek és cégeknek, amelyeknél az ÁSZ szerint a konkrét szabálytalanságok történtek.
Az ÁSZ függetlenségét is hangsúlyozza
A számvevőszék közleményében külön kitért arra, hogy független alkotmányos szervként működik, és ellenőrzéseit nem politikai utasítások alapján végzi.
Az ÁSZ megfogalmazása szerint nem a miniszterelnök közösségi médiában közzétett kijelentései határozzák meg, mikor és hogyan kell ellenőrzést folytatnia. A hivatal szerint a kampányfinanszírozási ellenőrzésre törvényben meghatározott határidő vonatkozik.
Ez azért is lényeges, mert az ÁSZ nem nyomozóhatóság: ellenőrzési feladatokat lát el, és jogsértés vagy szabálytalanság feltárása esetén a jogszabályok szerinti következményeket alkalmazhatja, illetve bizonyos esetekben feljelentést is tehet.
Mi következhet?
A mostani vita egyik fontos kérdése az lesz, hogy mikor zárul le az ÁSZ kampányfinanszírozási vizsgálata, és milyen megállapításokat tesz majd a Fidesz, a Tisza és a többi érintett párt esetében.
A számvevőszék jelenlegi közlése alapján az ellenőrzés folyamatban van, és az NKA-támogatások is bekerültek a vizsgálatba. Magyar Péter ezzel szemben azt kifogásolja, hogy szerinte az ÁSZ eddig nem lépett fel kellő határozottsággal.
A két álláspont között tehát jelenleg elsősorban a vizsgálat időzítésének, eddigi eredményeinek és az ÁSZ szerepének értelmezése jelenti a konfliktus középpontját.
