Súlyos állítások hangzottak el az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottságának ülésén. Kiss Ferenc volt önálló bírósági végrehajtó titkosszolgálati kapcsolatokról, vitatott pénzügyi gyakorlatokról és komoly informatikai biztonsági hiányosságokról beszélt. Egy 247 oldalas dokumentumot is átadott a testületnek.
A meghallgatás középpontjában a Schadl–Völner-ügyön túlmutató kérdések álltak. Vajon megfelelően működött a végrehajtói rendszer ellenőrzése? Kik férhettek hozzá az adósok érzékeny adataihoz? És miért nem sikerült megnyugtatóan rendezni a feltárt problémákat?
Hozzáférhettek az adósok érzékeny adataihoz?
Kiss Ferenc a bizottság előtt arról beszélt, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar informatikai rendszerének átvilágítása súlyos kockázatokat tárt fel. Állítása szerint a vizsgálat megállapításai között nemzetbiztonsági kockázat is szerepelt.
A volt végrehajtó szerint megfelelő informatikai ismeretekkel illetéktelenek is hozzáférhettek a rendszerhez. Ez különösen érzékeny kérdés, hiszen a végrehajtási eljárások során jelentős mennyiségű személyes és pénzügyi adat keletkezik.
Az adatbázisokból információk derülhetnek ki az adósok jövedelméről, bankszámláiról, vagyonáról és foglalkoztatásáról. Ha ezekhez jogosulatlan személyek is hozzáférnek, az komoly visszaélések lehetőségét teremtheti meg.
Kiss példaként említette a követelések felvásárlását. Szerinte az adatok segítségével egy követeléskezelő előre felmérheti, melyik ügylet lehet számára kedvező. Ez azonban a meghallgatáson elhangzott állítás, amelynek részleteit és bizonyítékait függetlenül is ellenőrizni kell.
A volt végrehajtó egy 247 oldalas dokumentációt adott át a bizottságnak. A testület feladata lesz megvizsgálni, hogy az abban szereplő megállapítások milyen további vizsgálatokat indokolnak.
Hárommilliárd forint, mégis maradhattak a problémák?
Kiss Ferenc szerint a végrehajtói kar új informatikai rendszerének kiépítésére hárommilliárd forintot fordítottak, de az általa ismertetett problémák nem szűntek meg érdemben.
A volt végrehajtó azt állította, hogy a rendszer elavultsága és hiányosságai lehetőséget adtak a végrehajtók munkájának szelektív ellenőrzésére. Szerinte a rendszerből származó információk alapján egyes ügyekben könnyebben indíthattak fegyelmi eljárásokat.
A meghallgatáson az elszámolásokkal kapcsolatban is komoly állítások hangzottak el. Kiss úgy vélte, hogy 2019 és 2022 között a végrehajtói kart megillető átalányt nem megfelelő számítási alap alapján határozták meg. Szerinte ez mintegy 4,5 milliárd forint többletbevételt eredményezhetett.
Ezek az állítások további dokumentumok és pénzügyi ellenőrzések nélkül nem tekinthetők bizonyított jogsértésnek. A kérdés tisztázásához szükség van a vonatkozó szabályok, az elszámolások és a tényleges kifizetések részletes vizsgálatára.
Titkosszolgálati kapcsolatok és rejtélyes találkozók
A meghallgatás egyik legérzékenyebb része a titkosszolgálati kapcsolatokról szólt. Kiss korábban nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen egy általa „Bácsinak” nevezett személlyel beszélgetett. A volt végrehajtó állítása szerint a férfi kapcsolatban állhatott valamelyik polgári nemzetbiztonsági szolgálattal.
Kiss elmondása szerint azért fordult ehhez a személyhez, mert úgy érezte, az ügyészség nem foglalkozik megfelelően az általa jelzett problémákkal. A beszélgetések során a végrehajtói rendszer működéséről és a korábbi vezetéshez kapcsolódó panaszairól is szó esett.
A volt végrehajtó szerint a beszélgetések későbbi szakaszában már nem a rendszer megjavítása állt a középpontban. Úgy érezte, hogy a kapcsolat más politikai vagy személyes célok irányába fordult.
A hangfelvétel kapcsán felmerült az a gyanú is, hogy a férfi kompromittáló információk előállítására kérhette Kisst Magyar Péterről. Ezt a súlyos állítást azonban nem szabad bizonyított tényként kezelni. A felvétel teljes tartalmának, eredetének és körülményeinek ellenőrzése nélkül nem lehet biztos következtetést levonni.
Kiss egy másik találkozóról is beszámolt. Állítása szerint két férfi kereste fel az irodájában, akik közül az egyik a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a másik az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársának mondta magát. A volt végrehajtó szerint a végrehajtói kar belső helyzetéről, a Völner–Schadl-ügyről és a rendelkezésükre álló dokumentumokról kérdezték.
Kiss azt állította, hogy nem adott át információkat. Később egy nemzetbiztonsági kapcsolata azt mondta neki, hogy a találkozó nem a megszokott eljárás szerint történhetett. A volt végrehajtó környezetéből származó értelmezés szerint akár egy informális, politikai célú akció is állhatott a háttérben.
Ezeket a kijelentéseket egyelőre az érintett tanú beszámolójaként kell kezelni. Azt, hogy kik jártak el, milyen felhatalmazással és milyen céllal, csak további bizonyítékok alapján lehet tisztázni.
A Schadl–Völner-ügyön túl is lehetnek kérdések
A bizottsági meghallgatás azt mutatta, hogy a vizsgálat nem kizárólag a már ismert büntetőügy részleteire koncentrál. A testület a végrehajtói rendszer működését, a kinevezéseket, a díjazást, az informatikai hátteret és a felügyeleti mechanizmusokat is vizsgálja.
Kiss Ferenc szerint a problémák nem értek véget Schadl György és Völner Pál ügyének nyilvánosságra kerülésével. Beszámolója alapján a rendszerben olyan szerkezeti hibák is fennmaradhattak, amelyek lehetővé tették a visszaéléseket.
A vizsgálóbizottság több korábbi igazságügyi vezető meghallgatását is tervezi. A következő időszakban ezért további információk kerülhetnek nyilvánosságra a végrehajtói szervezet működéséről.
A legfontosabb kérdés az, hogy a dokumentumok, a hangfelvételek és a tanúvallomások alapján sikerül-e ellenőrizhető tényekkel alátámasztani a felmerült állításokat. A politikai következtetések önmagukban nem helyettesítik a bizonyítást.
Az adósok bizalma is a tét
A végrehajtási eljárások közvetlenül érintik az emberek pénzügyi biztonságát és mindennapi életét. Egy adósnak tudnia kell, hogy a tartozását milyen szabályok alapján számolják ki, az adatait ki kezelheti, és milyen lehetősége van a hibás elszámolások vitatására.
Ha az informatikai biztonsággal vagy a pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatban valóban súlyos hiányosságok történtek, azok feltárása nem csupán politikai ügy. Az érintett állampolgárok jogbiztonságáról is szól.
A parlamenti vizsgálat akkor lehet eredményes, ha nem áll meg a hangzatos kijelentéseknél. Szükség van a dokumentumok ellenőrzésére, a felelősök szerepének tisztázására és a rendszerszintű hibák kijavítására.
A meghallgatáson elhangzottak komoly kérdéseket vetnek fel, de a végső következtetésekhez további bizonyítékokra van szükség. A közvélemény joggal várja el, hogy a végrehajtói rendszer átláthatóan működjön, és az adósok érzékeny adatai megfelelő védelemben részesüljenek.
Források:
- 444 – Titkosszolgálati kavarásról és szabadon hozzáférhető végrehajtói informatikai rendszerről beszélt a volt végrehajtó
- HVG – Kiss Ferenc volt végrehajtót kérdezte a parlamenti vizsgálóbizottság
- Telex – Egy volt bírósági végrehajtó szerint a Schadl–Völner-páros lekapcsolása után is működött a rendszer
- Infostart – A végrehajtói rendszer és a titkosszolgálati kapcsolatok kérdései
- Országgyűlés – A végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság munkája
