miatt került reflektorfénybe egy volt államtitkár érdekeltsége

A tartós szárazság és a növekvő vízigény nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és közszolgáltatási kérdéseket is felvet. A HVG friss tényfeltárása szerint a Dorog–Esztergom térségében működő vízszolgáltató egy olyan hosszú távú megállapodás alapján vásárolhat többletvizet, amely szerint a szükséges plusz vízmennyiséget az Aqua Europa Kft. biztosítja.

A cég tulajdonosi körében korábban megjelent Tasnádi László, aki Pintér Sándor egykori belügyi államtitkára volt. A szerződés jelenleg is érvényben van, és a HVG szerint 2051-ig szól. 

Miről szól pontosan a megállapodás?

A történet középpontjában a tokodaltárói karsztvízbázis és az Északdunántúli Vízmű Zrt. (ÉDV) áll.

Az Aqua Europa saját tájékoztatása szerint a vállalat a tokodaltárói vízbázisból termel ki vizet, amelyet szerződéses partnerének, az ÉDV Zrt.-nek ad át. Az ÉDV ezt követően a saját hálózatán keresztül juttatja el a fogyasztókhoz. 

A HVG mostani beszámolója szerint a felek közötti szerződés egyik különösen fontos pontja, hogy ha a térségben a fogyasztás növekedése miatt további vízre lenne szükség, akkor a többletigényt is az Aqua Europa által kezelt vízbázisból kell fedezni. 

Vagyis a kérdés nem az, hogy jelenleg minden egyes pohár vizet ettől a cégtől vásárolnak-e, hanem az, hogy többletigény esetén a szerződés alapján milyen beszerzési lehetősége van a szolgáltatónak.

Honnan származik a víz?

Itt érdemes egy fontos jogi különbséget tenni.

A föld alatti vízkészlet nem egyszerűen egy magántulajdonban lévő „vízkészletként” működik. A HVG által idézett 2017-es Nemzeti Vízstratégia szerint a vizek és vízi létesítmények tulajdonjogának közösségi tulajdonban maradását a nemzetivagyon-szabályok garantálják.

Ugyanakkor a tokodaltárói vízbázis és a kitermeléshez kapcsolódó infrastruktúra tulajdonosi és használati viszonyai miatt egy magáncég végezheti a víz kitermelését, majd a kitermelt vizet az ÉDV-nek adja át. A kormányhivatal korábban azt közölte a HVG-vel, hogy a vízbázis kijelölése jogszerűen történt, és a vállalat rendelkezik a szükséges üzemeltetési engedéllyel. 

Ez fontos különbség: nem arról van szó, hogy egy magánszemély „tulajdonolja Magyarország vizét”. A vita a víz kitermelésének, a vízbázisnak, az engedélyeknek és a hosszú távú szerződésnek a rendszeréről szól.

Több százmillió forint folyt a céghez

A közérdekű adatigénylés alapján a HVG szerint az ÉDV Zrt.:

• 2023-ban 428 millió forintot fizetett az Aqua Europának,
• 2024-ben 462 millió forintot,
• 2026 első négy hónapjában pedig már több mint 120 millió forintot.

Ezek a kifizetések a kitermelt és átadott vízhez kapcsolódtak. 

A korábbi ÉDV-beszámolókból az is látható, hogy az Aqua Europa már hosszabb ideje az ÉDV vízbeszerzési partnerei között szerepel. Az ÉDV 2016-os beszámolója például 2,421 millió köbméter Aqua Europától átvett vízről számolt be. 

Mi köze mindehhez Tasnádi Lászlónak?

Az Aqua Europa tulajdonosi köre azért került politikai figyelembe, mert Tasnádi László 2017-ben egy cégen keresztül megjelent az Aqua Europa tulajdonosai között.

Tasnádi korábban a Belügyminisztérium államtitkára volt Pintér Sándor minisztersége idején. A HVG és a Forbes beszámolója szerint az érdekeltség azóta is kapcsolódik hozzá. 

A 24.hu egy 2020-as cikkében szintén arról írt, hogy Tasnádi egy cégen keresztül 30 százalékos tulajdonrészt szerzett az Aqua Europa Kft.-ben. 

Ez önmagában azonban nem bizonyít szabálytalanságot. A tulajdonosi kapcsolat és a szerződés ténye külön kérdés attól, hogy történt-e jogsértés vagy összeférhetetlenség.

Miért érdekes a 2051-es határidő?

Az ÉDV és az Aqua Europa közötti megállapodást eredetileg 2007-ben, 25 évre kötötték meg. A HVG által ismertetett dokumentumok szerint 2016-ban módosították a szerződést, amelynek eredményeként az 2051-ig érvényes lehet. 

Ez azért lényeges, mert egy több évtizedre szóló szerződés egy olyan alapvető közszolgáltatásnál, mint az ivóvízellátás, hosszú időre meghatározhatja, hogy milyen forrásból és milyen konstrukcióban jut vízhez a szolgáltató.

Az ÉDV szerint a biztonságos vízellátás miatt szükség van rá

A történet másik oldalát sem szabad kihagyni.

Az ÉDV a HVG megkeresésére azt közölte, hogy a szerződést még az előző vezetés kötötte 2007-ben, ezért a jelenlegi vezetésnek nincs információja a megállapodás akkori hátteréről.

Ugyanakkor a jelenlegi vezetés saját közlése szerint műszaki és gazdasági szempontból is felülvizsgálta a szerződést, és a térség vízellátásának biztonsága alapján arra jutott, hogy az Aqua Europa vízátvétele nélkül jelenleg nem garantálható ugyanilyen módon a biztonságos ellátás. 

Ez fontos szempont, hiszen a szerződés fenntartásának nemcsak pénzügyi, hanem vízellátási és műszaki oka is lehet.

A szárazság új helyzetet teremthet

A kérdés aktualitását részben az adja, hogy az ország több térségében egyre komolyabb probléma a vízhiány, miközben egyes ipari beruházások – köztük a Komárom-Esztergom térségében megjelent akkumulátoripari kapacitások – jelentős vízigénnyel járhatnak.

A HVG szerint ezért a jövőben különösen fontos lehet, hogy ki, milyen feltételekkel és milyen szerződés alapján biztosítja a többletvízigényt. 

A kérdés tehát nem pusztán arról szól, hogy ki keres pénzt a vízen. Hanem arról is, hogy egy stratégiai fontosságú közszolgáltatásnál mennyire előnyös vagy szükséges egy olyan hosszú távú szerződés, amely egy meghatározott magánszereplőhöz köti a többletvíz beszerzését.

Szabályos vagy problémás?

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem lehet kijelenteni, hogy a konstrukció jogellenes lenne.

A kormányhivatal azt közölte, hogy a vízbázis kijelölése jogszerűen történt, és a cég rendelkezik a hatályos üzemeltetési engedéllyel. Az ÉDV pedig a vízellátás biztonságával indokolta a szerződés fenntartását. 

Ugyanakkor valóban vannak olyan kérdések, amelyek közérdekből vizsgálhatók:

• Mi indokolta 2007-ben a kizárólagos konstrukció kialakítását?
• Mi alapján hosszabbították meg 2016-ban 2051-ig?
• Milyen alternatív vízforrások állnak az ÉDV rendelkezésére?
• Hogyan alakultak az Aqua Europa által kapott vízdíjak?
• A jelenlegi tulajdonosi viszonyok mellett megfelelő-e a hosszú távú szerződés?

Ezekre a kérdésekre a szerződés teljes szövege, az engedélyek és a kapcsolódó pénzügyi adatok alapján lehetne teljes körű választ adni.

Összegzés

A tokodaltárói ügy azért került ismét a figyelem középpontjába, mert egy alapvető közszolgáltatás, a vízellátás találkozik egy magántulajdonú víztermelő cég hosszú távú szerződésével.

Az Aqua Europa vizet termel ki és ad át az ÉDV-nek, amely a térség lakossági és ipari fogyasztóihoz juttatja el. A szerződés 2051-ig szól, és a HVG szerint többletigény esetén is ehhez a vízbázishoz köti a beszerzést. A cég tulajdonosi körében Tasnádi László, Pintér Sándor volt belügyi államtitkára is megjelent. 

A szerződés és a tulajdonosi kapcsolatok ténye dokumentált; abból azonban önmagában nem következik, hogy szabálytalanság történt. A valódi kérdés az, hogy a hosszú távú konstrukció gazdaságilag és a vízellátás biztonsága szempontjából ma is indokolt-e.

Források:

• HVG – Szárazság: ha több vízre volna szükség…
• HVG – Százmilliókat kereshet az állami vízkészleten…
• 24.hu – 2051-ig szerződtek le Pintér Sándor volt államtitkárának érdekeltségével
• Forbes – Több száz milliós üzlet az állami vízből
• Aqua Europa – A vállalat bemutatkozása és víztermelési tevékenysége
• ÉDV Zrt. – 2016-os éves beszámoló