Politikai igények az NKA-pénzek előtt
Politikai igények az NKA-pénzek előtt

Politikai igények az NKA-pénzek előtt?

Újabb dokumentumok kerültek nyilvánosságra a Nemzeti Kulturális Alap körüli vitában. A Molnár Áron által bemutatott levelek alapján az rajzolódik ki, hogy már az NKA 10 milliárd forintos tartalékának felszabadítása előtt összegyűjtötték az úgynevezett „politikai forrásigényeket”, és csak ezt követően kapott engedélyt a kulturális tárca a pénz felhasználására.

Mi történt 2025 májusában?

A történet egyik kulcspontja a 2025. május 7-i kormányülés. A 444 értesülése szerint Hankó Balázs akkori kultúráért és innovációért felelős miniszter azt kérte, hogy felszabadíthassák az NKA lottóbevételekből származó, mintegy 10 milliárd forintos tartalékát. Az előterjesztéshez Nagy Márton és Gulyás Gergely is hozzászólt.

A pénz felszabadítására azonban ekkor még nem került sor.

A 444 által ismertetett kormányzati döntés szerint előbb egy újabb egyeztetésen kellett áttekinteni a „politikai forrásigényeket”.

Ez a megfogalmazás azért vált központi kérdéssé az ügyben, mert kulturális támogatások esetében önmagában is magyarázatra szorul, pontosan mit jelentett a „politikai” igények figyelembevétele.

A levelek szerint gyorsan elkezdődött az adatgyűjtés

Molnár Áron több, 2025 májusából származó levelet is nyilvánosságra hozott.

A sajtó által ismertetett egyik, május 16-i levél szerint Hankó kabinetjéből olyan összefoglalót kértek, amely tartalmazta volna, hogy egyes állami vezetők kit kerestek meg a támogatásokkal kapcsolatban, és miben állapodtak meg.

A dokumentumban a beszámolók szerint szerepelt az alábbi jelölés is:

„106 VK 50 millió Ft/VK”

A „VK” rövidítést a sajtó választókerületként értelmezte, vagyis a dokumentum arra utalhat, hogy a forrásigények egy részét választókerületi bontásban gyűjtötték.

Ez fontos részlet, de azt is érdemes hangsúlyozni: önmagában ez a dokumentum még nem bizonyítja, hogy minden későbbi támogatási döntést kizárólag politikai szempont alapján hoztak meg.

Júniusra megérkezett az engedély

A dokumentumok szerint Hankó Balázs június 19-én ismét Nagy Mártonhoz fordult, és kérte a 10 milliárd forintos maradvány felhasználásának jóváhagyását. A 444 beszámolója szerint kevesebb mint egy héttel később a Nemzetgazdasági Minisztérium hozzájárult a pénz felhasználásához.

A sorrend tehát a nyilvánosságra került dokumentumok alapján így néz ki:

május 7. – a 10 milliárdos tartalék felszabadításának kérése
május közepe – politikai és választókerületi forrásigények összesítése
június 19. – Hankó újabb kérelme
június vége – a forrás felhasználásának jóváhagyása.

Végül nem hagyományos pályázatokon keresztül osztották volna szét

Az ügy következő fontos fordulata júliusban történt.

Bús Balázs, az NKA akkori alelnöke azt javasolta, hogy a teljes 10 milliárd forintos összeg a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumához kerüljön. Az NKA Bizottsága július 23-án támogatta a javaslatot, Hankó Balázs pedig július 30-án jóváhagyta azt.

Ezzel a pénz olyan keretbe került, amelyből egyedi támogatási igényeket lehetett finanszírozni.

Ez azért fontos, mert az eredeti elképzelések között nyilvános pályázati felhívások is szerepeltek, ezek azonban a sajtó szerint végül nem jelentek meg.

Molnár Áron szerint ez már rendszerszintű kérdés

Molnár Áron arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügy nem kizárólag Hankó Balázsról szólhat.

Szerinte azt is tisztázni kell, hogy a kormány mely tagjai ismerték a folyamatot, és pontosan milyen szerepet játszottak a „politikai forrásigények” áttekintésében. Molnár Orbán Viktor akkori miniszterelnök felelősségét is felvetette, arra hivatkozva, hogy a pénz felszabadításáról kormányülésen tárgyaltak.

Ez azonban Molnár politikai és jogi értelmezése, nem jogerős hatósági megállapítás.

Mit mondott a Fidesz?

A 444 beszámolója szerint a Fidesz korábban azzal érvelt, hogy a támogatások választókerületi elosztásának célja a pénzek területileg egyenletes elosztása volt.

Ez eltér attól az értelmezéstől, amely szerint a „politikai forrásigények” megjelenése kampány- vagy pártpolitikai szempontokat jelezne.

Jelenleg tehát két eltérő értelmezés áll egymással szemben: az egyik politikai célú pénzelosztást feltételez, a másik területi kiegyenlítésről beszél.

Mi az, amit jelenleg biztosan tudunk?

A nyilvánosságra került dokumentumok alapján az jól követhető, hogy a 10 milliárdos NKA-tartalék felszabadításának folyamata és a „politikai forrásigények” összegyűjtése időben összekapcsolódott.

A levelek arra is utalnak, hogy választókerületi bontásban gyűjtöttek támogatási igényeket.

Ami viszont továbbra sem tekinthető lezárt ténynek, az az, hogy ebből pontosan milyen jogi felelősség következik, illetve történt-e tiltott politikai vagy kampánycélú finanszírozás. Ezek megállapítása hatósági, illetve bírósági kérdés.

Az ügy jelentősége éppen ezért nem csak a 10 milliárd forintos összegben rejlik, hanem abban is, hogy milyen szempontok alapján dönthettek kulturális közpénzek felhasználásáról, és mennyire volt átlátható ez a folyamat.

Források

  • 444.hu – A Molnár Áron által megszerzett levelek alapján előbb összegyűjtötték a „politikai forrásigényeket”, majd engedélyezték az NKA 10 milliárdos tartalékának felhasználását. 444
  • 444.hu – Az NKA-tartalék felszabadításának 2025. májusi kormányzati előzményei. 444
  • 24.hu – Molnár Áron által bemutatott dokumentumok és a választókerületi „politikai többletigények”. 24.hu
  • Kontroll – A 10 milliárdos NKA-forrás felszabadításának időrendje és a „politikai forrásigények” kérdése.

Comments

No comments yet. Why don’t you start the discussion?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük