Szokatlan politikai akció zajlott kedden az Európai Parlament strasbourgi épületében: a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselői, a Patrióták Európáért frakció részeként, „Mi történik Magyarországon? Mi a helyzet a demokráciával?” feliratú molinóval hívták fel a figyelmet arra, amit szerintük a magyar demokrácia és jogállamiság veszélyeztetésének tartanak.
Gál Kinga keményen bírálta az uniós intézményeket
A Fidesz EP-delegációjának vezetője, Gál Kinga az Európai Parlament egyik, az uniós csúcstalálkozó előtt tartott vitájában is Magyarország politikai helyzetéről beszélt.
Gál szerint miközben korábban folyamatosan számon kérték Magyarországon a jogállamiságot, most az uniós intézmények nem reagálnak megfelelően azokra a magyarországi eseményekre, amelyeket ő az ellenzék politikai ellehetetlenítésének tart.
A Fidesz politikusa többek között az ellenzéki politikusokat érintő eljárásokat, a parlamenti ciklusok korlátozását, valamint Hankó Balázs és Seszták Miklós őrizetbe vételét hozta fel példaként. Gál szerint ezek politikailag motivált intézkedések.
Fontos ugyanakkor, hogy ezek Gál Kinga, illetve a Fidesz politikai értékelései, nem pedig olyan megállapítások, amelyeket az Európai Unió vagy bíróság jogerősen kimondott volna.
A molinón három uniós vezető szerepelt
A parlamenti akció során bemutatott molinón Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke, valamint Michael McGrath, az uniós jogállamiságért felelős biztos szerepelt.
A kép szimbolikus üzenetet hordozott: von der Leyen a fülét, Weber a szemét, McGrath pedig a száját takarja. A Fidesz ezzel azt kívánta szemléltetni, hogy az uniós intézmények szerintük nem akarnak tudomást venni a magyarországi eseményekről.
Miért éppen most?
A háttérben több, egymással összefüggő politikai konfliktus áll.
A Fidesz és a Patrióták Európáért frakció szerette volna, ha az Európai Parlament plenáris ülésén külön napirendi pontként tárgyalják a magyarországi jogállamiság helyzetét. Ez végül nem került napirendre, ezért a fideszes EP-képviselők más módon próbálták napirenden tartani a témát.
A Fidesz korábban levelekben is az Európai Parlament és az Európai Bizottság figyelmébe ajánlotta a magyarországi politikai eseményeket. A párt szerint az új kormány több intézkedése az ellenzék politikai versenyből való kiszorítását eredményezi.
A Hankó-ügy is előkerült
A Fidesz európai parlamenti fellépésének egyik fontos háttere a Nemzeti Kulturális Alaphoz kapcsolódó büntetőeljárás.
A Fidesz szerint Hankó Balzs volt kulturális és innovációs miniszterrel szemben politikailag motivált eljárás zajlik. A hatóságok ezzel szemben büntetőeljárást folytatnak az NKA pénzeinek felhasználásával kapcsolatos ügyben.
A Telex beszámolója szerint a nyomozás során több személyt is őrizetbe vettek vagy letartóztattak, és a hatóságok jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját vizsgálják. Hankó tagadja a jogsértést, és politikai támadásként értékeli az ellene folyó eljárást.
A Fidesz EP-képviselői azt is kezdeményezték, hogy egy európai parlamenti delegáció vizsgálja meg a letartóztatott volt fideszes politikusok fogvatartási körülményeit. A kezdeményezést azonban nem fogadták el.
Az Európai Parlament korábbi álláspontja
A mostani vita azért különösen érdekes, mert az Európai Parlamentnek már korábban is voltak komoly jogállamisági kifogásai Magyarországgal kapcsolatban.
A Parlament 2022-ben például olyan határozatot fogadott el, amely szerint fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázata Magyarországon. A dokumentum többek között az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciót, a választási rendszert, a sajtószabadságot és az alapvető jogokat emelte ki.
2024-ben az EP ismét több területen fogalmazott meg komoly aggályokat, köztük a jogállamiság, a korrupcióellenes intézkedések, a média pluralizmusa és a fékek és ellensúlyok működése kapcsán.
A mostani helyzet azonban politikailag más: a Fidesz jelenleg ellenzékben próbálja az Európai Parlamentben felhívni a figyelmet a magyarországi politikai folyamatokra.
A vita túlmutat Magyarországon
A strasbourgi akció újabb jele annak, hogy a magyar belpolitikai konfliktusok egyre erősebben jelennek meg európai szinten is.
A Fidesz szerint Magyarországon a parlamentáris demokrácia és az ellenzék politikai mozgástere került veszélybe. Az európai parlamenti kritikák más időszakokban viszont éppen a magyar kormány jogállamisági gyakorlatát kifogásolták.
A mostani vita egyik legfontosabb kérdése ezért az, hogy az uniós intézmények hogyan értékelik majd a jelenlegi magyarországi változásokat, és milyen bizonyítékok alapján alakul ki erről európai szintű álláspont.
A következő hetekben várhatóan továbbra is napirenden marad a magyar jogállamiság kérdése, különösen az Európai Parlament tervezett magyarországi látogatása miatt.
Források
- Index – A Fidesz szerint veszélyben a magyar demokrácia
- Telex – Gál Kinga EP-s felszólalása és a fideszes álláspont
- Blikk – Veszélyben a magyar demokrácia? A Fidesz Brüsszelben üzent
- Kontroll – A Fidesz európai parlamenti fellépése
- Telex – Az EP magyarországi missziója és a fideszes kezdeményezés
- Európai Parlament – Magyarországról szóló 2022-es jogállamisági határozat
- Európai Parlament – 2024-es jogállamisági határozat
