Börtön lehet a vége?
Börtön lehet a vége?

Hankó Balázs és Seszták Miklós öt-tíz évet,

Matolcsy legfeljebb hármat kaphat – mit jelentenek valójában a büntetési tételek?

Az elmúlt napokban több, egymástól különálló büntetőeljárás került a magyar politika középpontjába.

Hankó Balázs, Seszták Miklós és Matolcsy György neve is büntetőügyben szerepel, azonban fontos különbség, hogy más-más bűncselekmény gyanújáról van szó, és egyik esetben sem született jogerős bírósági ítélet.

A 24.hu összefoglalója azt vizsgálta, hogy a jelenlegi gyanúsítások alapján milyen törvényi büntetési tételek jöhetnek szóba, ha az ügyek eljutnak a vádemelésig és végül bűnösséget állapít meg a bíróság. 

Hankó Balázs ügye: 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány gyanúja

Hankó Balázs fideszes országgyűlési képviselő, korábbi kulturális és innovációs miniszter ügyében az ügyészség a mentelmi jog felfüggesztését kezdeményezte.

Az ügy a Nemzeti Kulturális Alaphoz kapcsolódik. Az ügyészség szerint 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 támogatói okirat felhasználásával az NKA vagyonából összesen 17,3 milliárd forint vagyoni hátrány keletkezett.

A gyanú szerint a pénzeket a jogszabályban és az alapító határozatban meghatározott céltól eltérően, többek között a 2026-os választási kampány költségeinek fedezésére, illetve magáncélokra használták. 

Az ügyészség szerint Hankó és társai egy olyan kettős eljárásrendet alakítottak ki, amelyben a formális és a tényleges döntéshozatal elvált egymástól.

Hankó tagadja a bűncselekmény elkövetését. Azt állítja, hogy az NKA támogatásai jogszerűek voltak, és az ellene folyó eljárást politikai, illetve kultúrpolitikai indíttatásúnak tartja. 

Mit jelent az öt-tíz év?

A Btk. szerint a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés büntetési tétele öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. Az ügyészség jelenlegi gyanúja ebbe a kategóriába illeszkedik. 

Ez azonban nem azt jelenti, hogy Hankó Balázst öt vagy tíz évre ítélték, vagy hogy biztosan ennyi lesz a büntetése. Ehhez először vádemelésre, majd bírósági eljárásra és jogerős ítéletre lenne szükség.

Seszták Miklós: milliárdos korrupciós ügy

A másik érintett politikus Seszták Miklós, a KDNP országgyűlési képviselője, aki 2014 és 2018 között nemzeti fejlesztési miniszter volt.

Az ügyészség szerint a volt miniszter a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló vállalkozások képviselőitől 2015 és 2018 között több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vehetett át közvetítőn keresztül.

Az ügyészségen emellett egy másik állami beruházási körrel kapcsolatban is több mint egymilliárd forintos összeget említ, valamint mintegy 270 millió forint jogtalan előnyt is vizsgál. 

Az ügyészség ezért hivatali vesztegetés elfogadásának és más bűncselekményeknek a gyanúja miatt kezdeményezte Seszták mentelmi jogának felfüggesztését.

Seszták Miklós azt közölte, hogy nem követett el bűncselekményt, és nincs tudomása ilyen bűncselekmény elkövetéséről. 

A Btk. bizonyos minősített eseteiben a vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásánál öt-tíz éves szabadságvesztési keret is alkalmazható. 

Matolcsy György: más bűncselekmény, más büntetési keret

Matolcsy György volt jegybankelnök ügye ettől eltér.

A Nemzeti Nyomozó Iroda hivatali visszaélés gyanújával hallgatta ki gyanúsítottként. Az ügyben összesen hét embert hallgattak ki gyanúsítottként, és házkutatásokat is tartottak. Matolcsy szabadlábon védekezik. 

A nyilvánosságra került információk szerint az ügy hátterében az MNB új vezetésének feljelentése áll. A történet az Erste Bankkal kapcsolatos, 2023-as eseményekhez is kapcsolódik. 

Matolcsy korábban egy videóban arról beszélt, hogy nem volt jelen olyan megbeszélésen, amelyen az Erste vezetőjét megfenyegették volna, és tagadta, hogy bárkit ilyen lépésre biztatott volna. 

Miért legfeljebb három év?

A Btk. 305. §-a alapján a hivatali visszaélés büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés. 

Ez magyarázza a 24.hu címében szereplő „legfeljebb három év” megfogalmazást.

Itt is fontos azonban a jogi különbség: a három év a törvényi felső határ, nem egy előre meghatározott várható ítélet.

Mi történik most?

Hankó Balázs és Seszták Miklós esetében az egyik következő fontos lépés a mentelmi jogukról szóló parlamenti döntés lehet.

A Tisza frakcióvezetője, Bujdosó Andrea szeptember 28-ra rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, amelyen a jelenlegi tervek szerint a három képviselő – Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter – mentelmi ügyéről is dönthetnek.

A Mentelmi Bizottság ugyanazon a napon reggel ülésezik. 

A mentelmi jog felfüggesztése azonban önmagában nem jelent bűnösséget. A büntetőeljárásban a gyanú, a vádemelés és az esetleges bírósági ítélet egymást követő, különböző jogi szakaszok.

A lényeg röviden:

A számok tehát nem kiszabott büntetések, hanem az adott bűncselekményekhez kapcsolódó törvényi keretek. Hogy a nyomozásokból lesz-e vádemelés, majd jogerős ítélet, azt a további eljárások döntik el. 

Források:

  • 24.hu – Hankó Balázs és Seszták Miklós öt-tíz évet, Matolcsy legfeljebb hármat kaphat
  • Telex – Az ügyészség kikérte Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogát
  • HVG – Matolcsy Györgyöt gyanúsítottként hallgatták ki
  • Nemzeti Jogszabálytár – Btk., hűtlen kezelés
  • Nemzeti Jogszabálytár – Btk., korrupciós bűncselekmények
  • Legfőbb Ügyészség – ügyészségi közlemények

Comments

No comments yet. Why don’t you start the discussion?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük