„Ezt a köztársaságot kell Magyarországnak most újjáépítenie”
A jogállamiságról, a hatalom korlátairól, Magyarország nemzetközi szerepéről és az ENSZ reformjáról beszélt Baka András köztársasági elnök az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszakán New Yorkban. Az államfő beszédének egyik legfontosabb magyar vonatkozású mondata szerint egy köztársaság akkor kezdődik, amikor a hatalom elfogadja saját korlátait.
A hatalom korlátairól beszélt
Baka András beszédében saját bírói pályafutására is utalt. Elmondta, hogy Magyarországon és az Emberi Jogok Európai Bíróságán szerzett tapasztalatai alapján számára alapvető elv, hogy a jog a hatalmon lévőkre is vonatkozik.
Államfőként az Alkotmány, az intézmények szabadsága és minden magyar állampolgár méltóságának védelmét nevezte fontosnak. Kijelentette azt is, hogy az államnak nem lehet egyetlen politikai tábor tulajdona sem.
Baka szerint a korrupció és a hatalommal való visszaélés feltárása szükséges, ugyanakkor az elszámoltatásnak nem szabad bosszúvá válnia, és az igazságszolgáltatás nem válhat politikai eszközzé.
Azt hangsúlyozta, hogy ugyanazoknak a törvényeknek kell vonatkozniuk azokra, akik korábban, jelenleg vagy a jövőben kormányoznak.
Ebből vezette le a beszéd egyik központi mondatát:
„Egy köztársaság ott kezdődik, amikor a hatalom elfogadja korlátait. Ezt a köztársaságot kell Magyarországnak most újjáépítenie.”
Nemzetközi szerepvállalást ígért
Az államfő szerint Magyarország az Európai Unió megbízható tagja, a NATO elkötelezett szövetségese, az ENSZ-nek pedig aktív tagja lesz.
Baka ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a nemzeti érdek és a nemzetközi együttműködés szerinte nem zárják ki egymást. Magyarország a saját érdekeit partnerként kívánja képviselni.
Ez a beszéd külpolitikai részének egyik fontos eleme volt: az államfő egyszerre beszélt Magyarország szuverenitásáról és a nemzetközi szervezetekben való együttműködés szükségességéről.
Ukrajna és 1956 párhuzama
Baka András az 1956-os forradalomra is kitért. Felidézte, hogy a magyar forradalom idején a magyarok önrendelkezést és szabadságot követeltek, miközben a szovjet katonai beavatkozás leverte a forradalmat.
Ezzel párhuzamba állította Ukrajna jelenlegi helyzetét. Beszédében kijelentette, hogy Magyarország elítéli Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborúját, és kiáll Ukrajna önvédelemhez való joga, szuverenitása és területi integritása mellett.
Baka ugyanakkor a diplomácia fontosságát is hangsúlyozta: szerinte a háborúnak diplomáciai úton kell véget érnie, miközben a tartós békéhez Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartását tartja szükségesnek.
Közel-Kelet és migráció
A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban az államfő a nemzetközi humanitárius jog betartását és a segélyek biztonságos célba juttatását sürgette.
Az izraeli és palesztin lakosság számára egyaránt a biztonság és a méltóság biztosításának szükségességéről beszélt.
A migráció kérdésében két szempontot emelt ki: a háború vagy üldöztetés elől menekülők védelmét, valamint azt, hogy az államoknak joguk van saját határaik védelméhez.
Magyarországot illetően azt mondta, hogy az illegális migráció és az embercsempész-bűnszervezetek ellen a nemzetközi joggal összhangban kell fellépni, miközben tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot és a menekültek védelmét.
Baka az ENSZ-t is bírálta
A beszéd egyik hangsúlyos része magáról az ENSZ-ről szólt.
Baka András szerint az ENSZ bizalmi válsággal szembesül, mert szerinte túl gyakran marad tétlen, amikor nagyhatalmak vagy azok szövetségesei megszegik a szabályokat.
Ugyanakkor nem az ENSZ-től való elfordulást tartja megoldásnak. Éppen ellenkezőleg: szerinte szükség van a szervezetre, de annak képesnek kell lennie a cselekvésre, és minden tagállammal azonos elvek szerint kell bánnia.
A jövő generációiról és a vízről is beszélt
Az államfő beszédében nem kizárólag geopolitikai kérdéseket érintett.
Külön kitért az oktatásra, az egészségügyre, a digitális fejlesztésekre, a vízgazdálkodásra és az éghajlati alkalmazkodásra is. A vízkérdésnél arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyók országhatárokon átnyúló rendszerek, ezért a vízgazdálkodásban szükség van nemzetközi együttműködésre.
A jövő generációinak érdekeit szintén külön témaként kezelte. Magyarország támogatja az ENSZ Jövő Generációkért Felelős Különmegbízottjának kinevezését – hangzott el a beszédben.
„A bizalmat ki kell érdemelni”
Baka András beszédének végén visszatért a bizalom kérdéséhez.
Az államfő szerint sem az ENSZ, sem egy állam vagy közintézmény nem követelheti magának automatikusan a bizalmat. A bizalmat szerinte tettekkel kell kiérdemelni.
Magyarországgal kapcsolatban azt mondta, az ország feladata a jövőbe vetett bizalom helyreállítása és egy olyan működés kialakítása, amelyben más országok is megbízhatnak.
Összegzés
Baka András ENSZ-beszédében több, egymással összefüggő témát kapcsolt össze: a jogállamiságot, a hatalom korlátozását, a politikai elszámoltatás jogi kereteit, Magyarország nemzetközi szerepét és az ENSZ működésének kérdését.
A magyar belpolitikai rész központi üzenete az volt, hogy a kormányváltás önmagában nem jelenti automatikusan az intézmények működésének megváltozását. Baka szerint hosszabb távon olyan intézményi kultúrára van szükség, amelyben a hatalom korlátai érvényesülnek, miközben az elszámoltatás nem válik politikai bosszúvá.
A beszéd másik fő üzenete a külpolitikai irány volt: Baka Magyarországot az EU, a NATO és az ENSZ aktív résztvevőjeként írta le, miközben hangsúlyozta a nemzeti érdekek képviseletét is.
