Mikor lép hivataalba és ki ő?
Megvan Magyarország új köztársasági elnöke: az Országgyűlés 2026. augusztus 11-én Baka Andrást választotta meg az ország következő államfőjének. A titkos szavazáson 140 képviselő támogatta, 6-an ellene szavaztak. Baka András ezzel Sulyok Tamás utódja lesz, azonban a megválasztása és a tényleges hivatalba lépése között még van néhány nap.
Mikor lép hivatalba Baka András?
Baka András 2026. augusztus 19-én kezdi meg köztársasági elnöki megbízatását. Ez nem egyszerűen egy politikai döntéshez kapcsolódó időpont: a jogszabály szerint, ha az államfői tisztség idő előtt megüresedik, az új köztársasági elnök a választási eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba.
Érdekesség, hogy Baka András már a megválasztása napján esküt tett az Országgyűlés előtt és beszédet is mondott, de a köztársasági elnöki jogkört ténylegesen csak augusztus 19-től gyakorolja. Addig az államfői feladatokat az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes látja el.
Ki pontosan Baka András?
Baka András nem klasszikus politikusi pályáról érkezik a Sándor-palotába. 1952. december 11-én született Budapesten, és 1978-ban szerzett jogi doktori diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.
Pályája kezdetén az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének kutatója volt, később pedig az Államigazgatási Főiskola főigazgatójaként dolgozott. Kutatási területei között az emberi jogok és a kisebbségi jogok is fontos szerepet kaptak.
Strasbourgban is komoly karriert futott be
Baka András egyik legfontosabb szakmai állomása az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) volt. 1991-től 2008-ig, mintegy 17 éven keresztül volt a strasbourgi bíróság bírája. Ezután a hazai igazságszolgáltatásban folytatta pályafutását.
2009-ben az Országgyűlés megválasztotta a Legfelsőbb Bíróság elnökévé, hatéves mandátummal. A pozíciót azonban nem tölthette ki: a bírósági rendszer 2012-es átalakításával megszűnt a Legfelsőbb Bíróság, és létrejött a Kúria. Baka elnöki megbízatása idő előtt véget ért.
A strasbourgi per, amely miatt az egész ország megismerte a nevét
Baka András történetének egyik legfontosabb fejezete az, hogy az elnöki tisztségéből való eltávolítása miatt a magyar állammal szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
Az EJEB Nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka András véleménynyilvánítási szabadságát, valamint a bírósághoz forduláshoz való jogát. Az ügy középpontjában az állt, hogy Baka bíróként és a Legfelsőbb Bíróság elnökeként nyilvánosan kritizált bizonyos igazságügyi reformokat, majd a megbízatása idő előtt megszűnt.
Ez az ügy nemzetközi szinten is jelentős lett, mert az ítélet a bírói függetlenség és a bírák véleménynyilvánításának kérdését is érintette.
Mi történik most?
Baka András hivatalba lépésével új korszak kezdődik a Sándor-palotában. Az új államfő előtt komoly közjogi feladatok állnak: Magyarország köztársasági elnökeként képviseli az országot, részt vesz az állami intézmények alkotmányos működésének biztosításában, valamint számos kinevezési és jogalkotási feladatban is szerepe van.
A megválasztása különösen érdekes azért, mert egy több évtizedes hazai és nemzetközi bírói tapasztalattal rendelkező jogász kerül az államfői székbe. Baka pályafutásában egyszerre jelenik meg a strasbourgi emberi jogi bíráskodás, a magyar igazságszolgáltatás vezetése és egy olyan nemzetközi bírósági ítélet, amely éppen a saját eltávolításával kapcsolatban állapított meg jogsértést.
2026. augusztus 19-től tehát hivatalosan is Baka András lesz Magyarország köztársasági elnöke. A következő időszak egyik legérdekesebb kérdése az lesz, hogyan használja majd fel hosszú jogászi és bírói tapasztalatát az államfői tisztségben.
