Baka András az egyedüli államfőjelölt

Különleges fordulat a Sándor-palota körül

Baka András lett az egyetlen hivatalosan államfőjelölt, miután hétfőn, augusztus 10-én lejárt a köztársaságielnök-jelöléshez szükséges ajánlások leadásának határideje. A Tisza-frakció 140 képviselő támogatásával nyújtotta be Baka jelölését, így a volt főbíró hivatalosan is bekerült az államfőválasztás folyamatába.

A történet különlegessége, hogy Baka mellett volt másik potenciális jelölt is. A Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt és közgazdászt szerette volna elindítani, azonban nem sikerült számára összegyűjteni a szükséges számú képviselői ajánlást. A Fidesz és a KDNP pedig közölte, hogy nem vesz részt az új köztársasági elnök megválasztásában. Így végül Baka maradt az egyetlen hivatalosan jelölt személy.

Ki az a Baka András?

Baka András neve nem most jelent meg először a magyar közéletben. Az 1952-ben született jogász 1978-ban szerzett jogi doktorátust az ELTE-n. Pályája jelentős részét az emberi jogok és az igazságszolgáltatás kérdéseivel töltötte. 1991 és 2007 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt, majd 2009-ben a magyar Legfelsőbb Bíróság elnökévé választották.

A neve azonban leginkább a 2011-es leváltása miatt vált ismertté. Baka nyilvánosan bírálta az igazságszolgáltatást érintő átalakításokat, majd a bírósági rendszer átszervezésével megszűnt a Legfelsőbb Bíróság elnöki megbízatása. Baka ezt nem hagyta annyiban, és Strasbourgban jogi úton támadta meg az eljárást.

A történetnek komoly nemzetközi következménye lett: az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka véleménynyilvánítási szabadságát, valamint a bírósághoz forduláshoz való jogát. Az ítélet szerint az idő előtti eltávolítása összefüggött a bírósági reformokkal kapcsolatos nyilvános megszólalásaival.

Miért érdekes Baka jelölése?

Baka személye azért is különleges, mert nem klasszikus politikusi pályáról érkezik. Bár a rendszerváltás után rövid ideig MDF-es országgyűlési képviselő volt, pályafutásának meghatározó része a joghoz, az emberi jogokhoz és az igazságszolgáltatáshoz kötődik.

Ráadásul éppen az a konfliktus tette nemzetközileg ismertté, amely miatt a bírói függetlenség és a hatalmi ágak működése került a középpontba. Róna Péter már júliusban Baka Andrást nevezte meg első számú választásaként egy átmeneti köztársasági elnöki szerepre, szakmai felkészültségét és tapasztalatát hangsúlyozva.

Most már tényleg csak egy név maradt?

A jelölési szakasz alapján igen. Baka András az egyetlen olyan személy, aki megkapta a szükséges számú képviselői ajánlást. Ez azonban még nem jelenti automatikusan azt, hogy már ő Magyarország köztársasági elnöke.

Az Országgyűlés augusztus 11-én dönt az új államfőről. A parlamenti szavazás eredménye után válik véglegessé, hogy Baka András elfoglalhatja-e a Sándor-palotát.

Az államfőválasztás így különösen érdekes helyzetet teremt: egy olyan jogász kerülhet az elnöki székbe, akinek pályáját éppen a bírói függetlenség, az emberi jogok és az államhatalom korlátainak kérdése kísérte végig.

A következő nap ezért nem csupán egy személyi döntésről szólhat. Baka András esetleges megválasztása egy hosszú, politikailag és közjogilag is rendkívül érdekes történet új fejezetét jelentheti.