a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe való visszaillesztéséről szóló törvényjavaslatot
Újabb fontos lépés történhet a magyar gyermekvédelmi rendszer átalakításában.
A kormány benyújtotta a T/666-os törvényjavaslatot, amelynek egyik legfontosabb célja, hogy a javítóintézetek ismét a gyermekvédelmi rendszer részét képezzék. A javaslatot Ruff Bálint György, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtotta be a Kormány nevében.
Mi változna?
A javaslat alapvető szervezeti változást hozna.
A javítóintézetek irányítása ismét a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterhez kerülne. A fenntartásban pedig ismét szerepet kapna a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság.
A kormány indoklása szerint a javítóintézetben élő fiatalok ellátása nem kizárólag biztonsági kérdés.
A cél a nevelés, a fejlesztés és a társadalomba való visszailleszkedés is.
A gyermekvédelmi szempont kerülne előtérbe
A törvényjavaslat szerint a javítóintézeti nevelés ugyan szabadságelvonással járó büntetőjogi intézkedés, de tartalmában elsősorban a fiatalkorúak nevelését, fejlesztését és reintegrációját szolgálja.
A kormány ezért úgy érvel, hogy ezeknek az intézményeknek jobban illeszkedniük kell a gyermekvédelmi rendszer szakmai kereteihez.
A javaslat szerint a javítóintézetekben továbbra is szükség van biztonsági szabályokra. A biztonság azonban nem lehet az intézményi működés egyetlen meghatározó szempontja.
Oktatás és reintegráció
A tervezet az oktatásra is kitér.
A fiatalkorúaknak részt kell venniük az alapfokú oktatásban, illetve annak elvégzése után képességeiknek megfelelő középfokú oktatásban, szakképzésben vagy felnőttképzésben.
A javítóintézetekben működő szakmai munka is változhat.
A tervezet egy javítóintézeti tanács működését is szabályozná. Ebben többek között nevelők, pszichológusok, egészségügyi szakemberek, oktatási és foglalkoztatási vezetők is részt vennének.
A biztonság sem marad háttérben
A javaslat nem szüntetné meg a biztonsági intézkedéseket.
A testi kényszer alkalmazására továbbra is lehetőség lenne bizonyos helyzetekben. Ezt azonban csak megfelelően képzett vagy megfelelő szakirányú képesítéssel rendelkező javítóintézeti rendész alkalmazhatná.
A tervezet szerint sürgős esetben akkor is lehet intézkedni, ha például a fiatalkorú saját vagy más személy testi épségét veszélyezteti.
Miért most?
A törvényjavaslat időzítése különösen érdekes.
A kormány szeptemberben tette közzé a gyermekvédelmi rendszer átfogó vizsgálatának eredményeit. A több mint 200 oldalas jelentés súlyos rendszerszintű problémákat tárt fel.
A parlament korábban vizsgálóbizottság felállításáról is döntött. Ennek céljai között szerepel a gyermekvédelmi rendszer hiányosságainak feltárása, valamint a gyermekek jogainak hatékonyabb védelmét szolgáló jogalkotási javaslatok kidolgozása.
A mostani törvényjavaslat ebbe a folyamatba illeszkedik.
Mikor léphet hatályba?
A T/666-os tervezet szerint a törvény 2026. október 1-jén lépne hatályba.
Természetesen ehhez még szükség van az Országgyűlés döntésére.
A lényeg
A javaslat egyik legfontosabb üzenete, hogy a javítóintézetek működését ismét erősebben a gyermekvédelmi, oktatási, pszichológiai és reintegrációs szempontok köré szerveznék.
A kormány szerint a fiatalokkal nem csupán rendészeti problémaként kell foglalkozni.
A cél az, hogy legyen esélyük a fejlődésre és arra, hogy később visszailleszkedjenek a társadalomba.
Forrás: Országgyűlési iromány, T/666, 2026. szeptember 11.
