Megnyitják az RSD zsilipjét Paks vízellátásáért
A Paksi Atomerőmű körül ismét komoly kihívást okoz a Duna rendkívül alacsony vízállása. A folyó apadása miatt a szakembereknek több, egymást kiegészítő intézkedést kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy az erőmű működő blokkjainak hűtővízellátása biztosított maradjon. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a jelenlegi vízszint mindössze 9 centiméterre volt attól a határtól, amelynél az egyik működő turbina újbóli leállítása válhatott volna szükségessé.
Több víz érkezhet a Dunába
Magyar Péter miniszterelnök vasárnapi tájékoztatása szerint a vízügyi szakemberek úgy döntöttek, hogy megnyitják a Ráckevei–Soroksári-Duna-ág (RSD) zsilipjét. A tervek szerint ezzel másodpercenként körülbelül 20 köbméter többletvíz kerülhet vissza a fő Duna-ágba, ami a számítások szerint Paksnál körülbelül két centiméterrel emelheti meg a vízszintet.
Az RSD egy több mint 57 kilométer hosszú Duna-ág, amely a Csepel-szigetet öleli körül. Vízszintjét különböző vízügyi műtárgyakkal szabályozzák, ezért megfelelő körülmények között jelentős vízmennyiségek irányíthatók a rendszerben.
Miért éppen most van szükség erre?
A probléma alapja a rendkívüli kisvíz. A Duna vízgyűjtő területén hosszabb ideje kevés a csapadék, miközben a nyári hőség tovább növeli a vízhiányt.
A szakemberek szerint a következő napok különösen kritikusak lehetnek: további 14–15 centiméteres apadást vártak, miközben Paksnál már csak 9 centiméter választotta el a vízállást attól a szinttől, amely újabb turbinaleállítást tehet szükségessé.
A zsilip megnyitása azonban önmagában nem az egyetlen beavatkozás. Két, egyenként mintegy 80 méteres bárkát is irányítottan süllyesztenek a Duna megfelelő szakaszán. Ezek ideiglenes fenékküszöbhöz hasonló hatást fejthetnek ki: lassíthatják a víz továbbhaladását, ezáltal helyileg megemelhetik a vízszintet. A bárkák belsejébe vizet szivattyúznak, hogy fokozatosan süllyedjenek a kijelölt helyükre.
Nem jelent automatikusan teljes leállást
Fontos különbséget tenni a jelenlegi helyzet és az atomerőmű teljes leállítása között. A cél éppen az, hogy a vízügyi beavatkozásokkal elkerülhető legyen az újabb turbinaleállítás, illetve biztosított maradjon az erőmű biztonságos működéséhez szükséges hűtővíz.
A következő napok ezért kulcsfontosságúak lesznek. Ha az ideiglenes műszaki megoldások megfelelően működnek, és közben a Duna vízgyűjtőjén érkező csapadék miatt megindul a folyó emelkedése, javulhat a helyzet.
Egyre fontosabb kérdés a Duna vízszintje
A mostani esemény ismét rámutat arra, hogy a Duna szélsőségesen alacsony vízállása nem csupán hajózási vagy természetvédelmi probléma. Az ország egyik legfontosabb villamosenergia-termelő létesítményének működésére is közvetlen hatással lehet.
A paksi atomerőmű számára a Duna biztosítja a hűtéshez szükséges vizet, ezért a folyó vízhozamának és vízszintjének alakulása stratégiai jelentőségű.
A jelenlegi helyzetben a vízügyi szakemberek egyszerre több módszerrel próbálják átvészelni a kritikus napokat: az RSD zsilipjének megnyitásával, a víz átcsoportosításával, valamint az ideiglenes bárkás vízszintemeléssel.
A következő napok tehát döntőek lehetnek: a cél az, hogy a Duna további apadása ellenére is biztosított legyen a Paksi Atomerőmű biztonságos üzemeltetése.
