Kilencmilliárd forint készpénz, üresen talált páncélszekrények és egy vagyonnyilatkozat, amelyben ennek az összegnek nincs nyoma. Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ügye újabb komoly kérdéseket vet fel a politikusi vagyonok átláthatóságáról és ellenőrzéséről.
Újabb részletek kerültek nyilvánosságra Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő büntetőügyével kapcsolatban. A bíróság tájékoztatása szerint a nyomozók a politikus otthonában tartott házkutatás során üres páncélszekrényeket találtak. A rendelkezésre álló adatok alapján ezekben korábban akár 9 milliárd forint készpénzt is tarthatott.
Az összeg nagysága önmagában is figyelemre méltó, a történet azonban még érdekesebbé válik, ha összevetjük a politikus legutóbbi vagyonnyilatkozatában szereplő adatokkal. A dokumentumban ugyanis ennek a hatalmas készpénzállománynak nem találni nyomát.
Mit mutatott a vagyonnyilatkozat?
Seszták Miklós a parlamenti mandátumának felvétele után, 2026 júniusában nyújtotta be legutóbbi vagyonnyilatkozatát. Ebben öt ingatlan tulajdonosaként szerepelt: három ingatlan Kisvárdán, kettő pedig Budapesten található.
A pénzügyi megtakarításai között jelentős összegek szerepeltek. A dokumentum szerint 869 millió forintot tartott magyar állampapírban, befektetési jegyeinek értéke megközelítette a 103 millió forintot, részvényekben pedig mintegy 33 millió forintja volt.
A bankszámláin körülbelül 65,6 millió forintot tüntetett fel, devizaszámláján nagyjából 720 ezer forintnak megfelelő összeget tartott. Készpénzként pedig mindössze 20 millió forintot jelölt meg.
Ezek az adatok még a felsorolt vagyonelemek együttes értékével számolva is jelentősen elmaradnak attól a 9 milliárd forinttól, amelyről a bíróság tájékoztatása beszámolt. A különbség ezért különösen fontos kérdéseket vet fel: hogyan viszonyul egymáshoz a nyilatkozatban feltüntetett vagyon és a hatóságok által ismertetett, korábban a páncélszekrényekben tartott pénz?
Fontos ugyanakkor, hogy a vagyonnyilatkozat a május eleji vagyoni helyzetet tükrözi, és önbevalláson alapul. A most ismert adatokból önmagukban még nem lehet végleges következtetést levonni arról, hogy pontosan mikor és milyen körülmények között került a pénz a páncélszekrényekbe, illetve mi történt vele.
A bíróság szerint a pénz eltűnése is fontos körülmény
A 9 milliárd forintos készpénzállományról szóló információ a letartóztatás meghosszabbításáról szóló bírósági közleményből derült ki. A bíróság Seszták Miklós letartóztatását 2027. január 30-áig hosszabbította meg.
A döntés indokai között szerepelt a szökés és elrejtőzés veszélye, valamint az, hogy a bizonyítási eljárást is veszélyeztethetné, ha a politikus szabadlábra kerülne. A bíróság szerint fennáll annak a reális lehetősége is, hogy további, eddig fel nem derített vagyonelemeket rejthetne el.
A közlemény külön kitért arra, hogy a nyomozó hatóság a házkutatás során üres páncélszekrényeket talált, amelyekben a rendelkezésre álló adatok szerint korábban 9 milliárd forint készpénz lehetett. A bíróság álláspontja szerint a pénz elrejtéséről a gyanúsított a kihallgatását megelőzően gondoskodhatott.
A védelem a letartóztatás megszüntetését, illetve enyhébb kényszerintézkedést kért, és 300 millió forint óvadékot is felajánlott. A bíróság azonban elutasította az indítványokat.
Egy ennél is nagyobb korrupciós ügy része
Seszták Miklós ügye nem kizárólag a páncélszekrényekben tartott pénzről szól. A volt fejlesztési minisztert a 2014 és 2018 közötti időszakhoz kapcsolódó korrupciós gyanúval vették őrizetbe, miután szeptember végén felfüggesztették a mentelmi jogát.
Az ügyészségi gyanú szerint állami beruházásokhoz és a Volánbuszhoz kapcsolódó szerződésekhez köthetően jelentős összegű jogtalan előnyök juthattak politikai és gazdasági szereplőkhöz. A hatóságok által ismertetett gyanúban Seszták Miklós és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezetője, Szivek Norbert neve is szerepel. Az ügyben több milliárd forintos összegekről van szó.
A gyanú szerint egyes állami megrendelésekhez kapcsolódóan közvetítőkön keresztül juthattak pénzek az érintettekhez. Az ügyészségi állítások között olyan beruházások is szerepelnek, amelyeknél a vállalkozói díjak egy részének visszajuttatásáról lehetett szó.
Ezek azonban egyelőre a büntetőeljárásban vizsgált gyanúsítások és állítások, nem jogerős bírósági ítélettel megállapított tények. Seszták Miklós ártatlannak vallja magát, ügyvédje szerint pedig kész arra, hogy a hatóságok előtt megvédje az igazát.
Mit árul el mindez a vagyonnyilatkozati rendszerről?
Az eset ismét ráirányítja a figyelmet arra, mennyire alkalmas a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer a politikusok tényleges vagyoni helyzetének bemutatására. A dokumentumok nyilvánosak, de a bennük szereplő adatok valódiságának ellenőrzése és a vagyon változásának követése hosszú ideje visszatérő közéleti vita tárgya.
A Seszták-ügyben különösen élesen merül fel a kérdés: miként fordulhat elő, hogy a nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatban szereplő megtakarítások és a hatóságok által ismertetett készpénzállomány között ekkora különbség látszik?
A következő időszak egyik fontos feladata az lesz, hogy a nyomozás tisztázza a pénz eredetét, útját és azt, hogy pontosan milyen körülmények között tűnhetett el a páncélszekrényekből. A vagyonnyilatkozat és a nyomozás során feltárt adatok összevetése pedig újabb kérdéseket vethet fel a politikusi elszámoltathatóságról.
Kilencmilliárd forint nem apró eltérés egy vagyonnyilatkozatban. A közvélemény joggal várhat világos válaszokat arra, hogy honnan származott ez a pénz, hová került, és miként lehetett, hogy a nyilvános dokumentumokban nem szerepelt ilyen nagyságrendű készpénzvagyon.
Források:
- 444 – Seszták Miklós 9 milliárdja nemcsak a páncélszekrényéből, de a vagyonnyilatkozatából is hiányzik
- Telex – Seszták Miklós legutóbbi vagyonnyilatkozatában még nyoma sem volt az otthoni széfben tartott milliárdoknak
- HVG – Seszták Miklós 9 milliárd forint készpénzt tartott odahaza a páncélszekrényben a bíróság szerint
- 24.hu – Seszták Miklós január végéig rács mögött marad, a bíróság szerint 9 milliárdot tartott otthon
