Havasi pénzügyei_ 60 napos fordulat
Havasi pénzügyei_ 60 napos fordulat

Húzódik Havasi pénzügye

Hatvan nappal meghosszabbították a döntést Havasi Bertalan illetményügyében. A Fidesz kommunikációs igazgatója a neki járó pénz kifizetését követeli a Miniszterelnökségtől, és már késedelmi kamatot, valamint perköltséget is emleget. A történet egy májusi konfliktussal kezdődött, de azóta egyre összetettebb munkaügyi és jogi vitává vált.

Újabb fordulat történt Havasi Bertalan és a Miniszterelnökség közötti ügyben: a Közszolgálati Döntőbizottság hatvan nappal meghosszabbította a közszolgálati panasz elbírálásának határidejét. A testület döntése azt jelenti, hogy egyelőre tovább kell várni arra, hogy kiderüljön, jogos-e Havasi követelése.

A volt helyettes államtitkár a döntésről szóló dokumentumot eljuttatta a sajtóhoz. A határozat nem tartalmazott részletes indokolást, így abból nem derül ki, miért volt szükség a hosszabbításra. Havasi ironikusan kommentálta a fejleményt: szerinte nehéz lehet eldönteni, hogy a törvény szerint járó, már bérszámfejtett illetményét át kell-e utalnia a Miniszterelnökségnek.

A Fidesz kommunikációs igazgatója hozzátette: „Túl jól áll a költségvetés a jelek szerint: bőven van pénze Magyar Péternek késedelmi kamatra és perköltségekre”.

A megjegyzés politikai üzenet is, de a jogvita lényegét egyelőre nem dönti el. A döntőbizottság még nem mondta ki, hogy Havasi követelése megalapozott-e, és a késedelmi kamat esetleges megítéléséről sincs végleges döntés.

Egy májusi konfliktus következményei

Az ügy előzménye 2026. május 16-ra nyúlik vissza. Havasi Bertalan ekkor még a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára volt, amikor a Karmelita kolostor tetőteraszán nyilvános szóváltásba keveredett Magyar Péter miniszterelnökkel. Magyar még aznap felmentette a tisztségéből.

A vita hamar túlmutatott a politikai konfliktuson: előtérbe került, hogy a korábbi kormányzati tisztségviselő milyen pénzügyi juttatásokra jogosult a távozása után. Havasi álláspontja szerint a felmentési időre járó illetményének egy részét nem kapta meg, ezért a Közszolgálati Döntőbizottsághoz fordult.

A Telex korábbi beszámolója szerint Havasi azt állította, hogy az illetmény egy részét már bérszámfejtették, az adókat és járulékokat levonták, a pénz azonban nem érkezett meg a számlájára. Ez az ő állítása; a követelés jogosságáról a bizottság még nem hozott végleges döntést.

Havasi augusztusban hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést is tett az ügyben. A feljelentés ténye önmagában nem bizonyítja, hogy bűncselekmény történt volna, és nem helyettesíti a munkajogi követelés elbírálását sem.

Miért nem ugyanaz a felmentés és a jogviszony megszüntetése?

Az ügyet bonyolítja, hogy Havasi tisztségéből való felmentése és a kormányzati szolgálati jogviszonyának megszüntetése két külön esemény volt.

A Miniszterelnökség október 1-jei hatállyal érdemtelenségre hivatkozva megszüntette a jogviszonyát. Az indokolás szerint a magatartása alkalmas volt arra, hogy súlyosan rombolja a foglalkoztató szerv jó hírnevét vagy a közigazgatásba vetett bizalmat. A megszüntetésről szóló tájékoztatás szerint a jogviszony lezárásakor felmentési időre és végkielégítésre nem jogosult.

Ez azonban nem feltétlenül ad választ arra a korábbi kérdésre, hogy a májusi felmentéshez kapcsolódóan milyen illetmény illette meg, illetve abból maradt-e kifizetetlen összeg. Éppen ez az egyik lényeges pontja a most folyó eljárásnak.

A két fél álláspontja és a különböző időpontok miatt fontos, hogy a korábbi tisztségből való felmentést, a szolgálati jogviszony későbbi megszüntetését és az ezekhez kapcsolódó pénzügyi igényeket ne mossuk össze.

Mi történhet a következő hetekben?

A hatvan napos hosszabbítás egyelőre nem jelent győzelmet egyik fél számára sem. A bizottság eljárása folytatódik, Havasi pedig a Telexnek azt írta, hogy meg kell várnia a döntést; addig nem tudja megindítani a közigazgatási pert.

Ha a döntés nem neki kedvez, korábban jelezte, hogy bírósághoz fordulhat. Ha viszont a követelését megalapozottnak találják, akkor a kifizetés és az esetleges járulékos költségek kérdése is előkerülhet. A késedelmi kamat és a perköltség azonban nem automatikusan jár: ezek megítélése az ügy körülményeitől és a vonatkozó jogi szabályoktól függ.

A történet így egyelőre nyitott. A politikai szóváltásból indult ügyben most már nem a nyilatkozatok hangereje, hanem a jogszabályok, a dokumentumok és a döntőbizottság állásfoglalása lesz meghatározó. A következő határidő végéig az a legfontosabb kérdés marad: valóban jár-e Havasinak a követelt illetmény, és ha igen, milyen összegben.

Források:

Comments

No comments yet. Why don’t you start the discussion?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük