Mást mondtak a kiválasztásról
Hadházy Ákos szerint komoly kérdések merültek fel
Újabb vita alakult ki a Tisza-kormány egyik fontos intézménye körül.
Ezúttal a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjének kiválasztása került a figyelem középpontjába.
Hadházy Ákos szerint ugyanis ellentmondás van aközött, amit korábban a Tisza kommunikált, és amit most az eljárásban részt vevő egyik politikus mondott.
A kérdés azért különösen fontos, mert az NVVH a Tisza egyik fontos korrupcióellenes vállalása volt.
96 pályázó közül választottak
A hivatal vezetői posztjára összesen 96 pályázat érkezett.
A parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága ezt követően három jelöltet választott ki nyilvános meghallgatásra.
Közülük végül Unger Anna Róza került a hivatal élére. A folyamat azonban már korábban is vitát váltott ki.
Hadházy Ákos közérdekű adatigényléssel próbálta megszerezni a kiválasztás dokumentumait és az értékelés részleteit.
Itt jött az ellentmondás
A Tisza-frakció korábbi kommunikációja szerint a három meghallgatott jelöltet a legtöbb pontot kapott pályázók közül választották ki. Ez meglehetősen egyértelmű állítás.
Egy objektív pontozásos rendszer azt sugallja, hogy a pályázók előre meghatározott szempontok alapján kaptak pontokat.
Így elvileg meg lehetett volna mutatni, hogy ki hány pontot szerzett. Csakhogy Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke és a bizottság tagja most egészen másról beszélt.
Hallerné szerint nem volt objektív pontrendszer
Hallerné Nagy Anikó a Telexnek adott interjúban arról beszélt, hogy nem volt pontokban kifejezhető, objektív értékelési rendszer.
A bizottság több szempontot vizsgált. Először kiszűrték azokat, akik nem feleltek meg a pályázati feltételeknek. Ezután szakmai és egyéb szempontokat is figyelembe vettek.
A bizottsági tagok pedig saját sorrendeket állítottak fel a megmaradt jelentkezők között.
Ezeket később egyeztették egymással. Ez viszont nem ugyanaz, mint egy objektív, pontszámokon alapuló rangsor.
Hadházy Ákos erre kér magyarázatot
Hadházy Ákos éppen erre hívta fel a figyelmet. Szerinte a két kommunikáció között olyan jelentős eltérés van, amelyet tisztázni kell.
Az egyik oldalon ugyanis a legtöbb pontot szerző pályázókról beszéltek. A másik oldalon most azt hallani, hogy nem is volt ilyen objektív pontrendszer. Hadházy ezért továbbra is szeretné megismerni az értékelés dokumentumait.
Korábban azt is jelezte, hogy ha nem kap érdemi választ, jogi úton próbálja kikényszeríteni az adatok kiadását.
Miért fontos ez a Tisza számára?
Az ügy azért kellemetlen a Tisza-kormány számára, mert az NVVH létrehozása éppen az átláthatóság és az elszámoltatás egyik fontos szimbóluma. A Tisza egyik központi politikai ígérete volt a korrupció elleni fellépés.
Ezért különösen fontos, hogy egy korrupcióellenes hivatal vezetőjének kiválasztása maga is átlátható legyen.
Ha egy ilyen intézmény élére történő kiválasztásnál nem világos, pontosan milyen szempontok alapján döntöttek, az könnyen bizalmi problémát okozhat. Ez még akkor is igaz, ha maga a kiválasztott személy szakmailag alkalmas a feladatra.
Nem bizonyított, hogy szabálytalanság történt
Ezt fontos különválasztani. A mostani információk alapján nem lehet kijelenteni, hogy a Tisza jogellenesen választotta ki Unger Annát.
Az sem bizonyított, hogy a pályázat „színjáték” lett volna. Hadházy Ákos éppen azt szeretné tisztázni, hogy mi alapján történt a kiválasztás.
A probléma jelenleg elsősorban a kommunikációs ellentmondás és az átláthatóság kérdése.
Unger Anna kiválasztását is vitatták
A három meghallgatott jelölt között ott volt Unger Anna Róza, Ligeti Miklós, valamint Jancsics Dávid.
Jancsics Dávid később visszalépett. A Tisza végül Unger Anna mellett döntött. A döntés a Tisza táborán belül sem volt teljesen vitamentes.
Hadházy Ákos például korábban azt mondta, hogy szerinte Ligeti Miklós lett volna alkalmasabb a pozícióra.
Hallerné Nagy Anikó ugyanakkor azt mondta, hogy több érv szólt mindkét jelölt mellett, és ő maga is sokáig mérlegelte, kit támogasson.
A Tisza szerint komoly és átlátható folyamat zajlott
Magyar Péter korábban visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint a kiválasztás mögött politikai alku állt.
A miniszterelnök azt mondta, hogy a képviselők elolvasták a pályázatokat, és komoly, átlátható folyamat alapján döntöttek.
A parlament végül nagy többséggel választotta meg Unger Annát. A mostani vita ezért elsősorban arról szól:
Pontosan hogyan jutottak el a 96 pályázótól a meghallgatott jelöltekig? És ezt milyen dokumentumokkal lehet alátámasztani?
Hadházy Ákos újabb konfliktusa a Tiszával
Az ügy azért is érdekes, mert Hadházy Ákos és Magyar Péter között már korábban is voltak politikai viták. Hadházy többször kritizálta a Tisza döntéseit.
A politikus ugyanakkor korábban arról is beszélt, hogy Magyar Péter szerepet játszott abban, hogy erősebben lépjen fel a korrupció ellen.
A mostani ügy azonban ismét megmutatja, hogy Hadházy nem kíván automatikusan minden Tisza-döntést támogatni.
Most a dokumentumok lehetnek a legfontosabbak
A vita egyik kulcsa ezért az lehet, hogy nyilvánosságra kerülnek-e a kiválasztás során használt dokumentumok.
Ha valóban nem volt objektív pontrendszer, akkor meg kell mutatni, milyen módszer alapján rangsorolták a jelentkezőket.
Ha pedig volt valamilyen pontozás vagy értékelési rendszer, akkor annak ismerete tisztázhatná a vitát.
A dokumentumok sokkal többet mondhatnak minden politikai nyilatkozatnál.
Összegzés
Hadházy Ákos most egy olyan ellentmondásra mutatott rá, amelyet a Tisza-kormánynak érdemes lenne egyértelműen tisztáznia.
A Tisza korábbi kommunikációja szerint a meghallgatásra kerülő jelöltek kiválasztásában szerepet játszott a pontozás.
Hallerné Nagy Anikó friss nyilatkozata szerint viszont nem volt pontokban kifejezhető, objektív rendszer.
A két állítás között valóban van különbség. Ez önmagában még nem bizonyít szabálytalanságot.
Viszont egy olyan hivatal esetében, amelynek a korrupció elleni fellépés és az állami vagyon védelme a feladata, az átláthatóság különösen fontos.
Most már az a kérdés, hogy a Tisza és az érintett parlamenti bizottság milyen dokumentumokkal tudja pontosan bemutatni a kiválasztási folyamatot. A történetnek tehát még nincs vége.
