A 2026. április 12-i kormányváltás óta jelentősen csökkent több, a korábbi kormányhoz köthető üzleti körök érdekeltségébe tartozó tőzsdei vállalat részvényárfolyama. Az Opus Global és a 4iG különösen nagy veszteséget szenvedett el.
Jelentős mínuszok fél év alatt
A 444.hu október 13-án megjelent elemzése szerint a kormányváltás óta több, NER-közelinek nevezett vállalat részvénye folyamatosan veszített az értékéből. Eközben a legnagyobb magyar tőzsdei vállalatok közül több emelkedést tudott felmutatni.
A cikkben szereplő, október 12-i záróárak alapján a változások a választás előtti, április 10-i záróárakhoz képest a következők voltak:
- Vállalat| Árfolyamváltozás
- Opus Global| −45%
- 4iG| −36%
- MBH Jelzálogbank| −25%
- MBH Bank| −16%
- BIF| −12%
- Waberer’s| −11%
- Gránit Bank| −8%
Az Opus és a 4iG esése a legszembetűnőbb
Az Opus Global részvénye április 10-én még 430 forinton zárt, október 12-én viszont 237,5 forint volt az árfolyama. Ez közel 45 százalékos visszaesés.
A Jászai Gellérthez kötődő 4iG esetében a választás előtti 2490 forintos árfolyam október 12-re 1594 forintra csökkent, ami 36 százalékos mínuszt jelent.
A 444.hu beszámolója szerint az MBH Bank és az MBH Jelzálogbank árfolyama szintén jelentősen visszaesett. A Gránit Bank részvényei pedig a vizsgált időszakban 9460 forintról 8660 forintra csökkentek.
Nem minden részvény mozgott ugyanúgy
A különbség akkor válik igazán láthatóvá, ha a fenti cégeket a nagyobb magyar tőzsdei vállalatokkal hasonlítjuk össze. A 444.hu adatai szerint október 12-én a Mol részvénye 4976 forinton zárt, ami 23 százalékkal haladta meg a választás előtti szintet. A Magyar Telekom árfolyama 8 százalékkal volt magasabban, az OTP-é pedig 1 százalékkal emelkedett. A Richter ugyanakkor 4 százalékos mínuszban állt.
Ez azt mutatja, hogy a vizsgált időszakban a felsorolt, kormányközelinek nevezett vállalatok többsége gyengébben teljesített a Molnál és a Magyar Telekomnál. A tőzsdei árfolyamokat azonban nem lehet egyetlen politikai eseménnyel automatikusan megmagyarázni.
Mit üzennek a számok?
A részvényárfolyamokat több tényező alakítja: a befektetői várakozások, a vállalatok pénzügyi helyzete, az eladósodottság, a jövőbeli üzleti kilátások és az általános piaci hangulat egyaránt hatással lehet rájuk.
A Telex már 2026 márciusában is arról írt, hogy több kormányközeli vállalat részvénye alulteljesített a szélesebb magyar részvénypiachoz képest. A cikk arra is felhívta a figyelmet, hogy az árfolyamcsökkenést nem lehet kizárólag a politikai kapcsolatokkal magyarázni, és a vállalatok üzleti teljesítménye is fontos szempont.
A mostani adatok tehát jelentős piaci visszaesést mutatnak több, a korábbi kormányhoz köthető üzleti körök érdekeltségébe sorolt vállalatnál. Hogy ebből mennyi tulajdonítható a politikai változásoknak, és mennyi más gazdasági tényezőnek, azt önmagukban az árfolyamok nem döntik el.
Források:
- – „444.hu – Folyamatos bukóban a NER tőzsdei cégei a kormányváltás óta” (https://444.hu/2026/10/13/csak-szamok-de-milyen-szamok-folyamatos-bukoban-a-ner-tozsdei-cegei-a-kormanyvaltas-ota)
- – „Telex – Most mond ítéletet a piac az Orbán-rendszerben felpumpált cégekről” (https://telex.hu/gazdasag/2026/03/30/reszveny-tozsde-mbh-granit-opus-global-4ig-areses)
- – „Portfolio – Szétverik a NER-hez köthető papírokat” (https://www.portfolio.hu/uzlet/20260413/szetverik-a-ner-hez-kotheto-papirokat-830172)
