Éles szóváltás alakult ki Magyar Péter és Schiffer András között, miután az ügyvéd több mint harminc jogásszal és közéleti szereplővel közösen állt ki a büntetőeljárások jogállami garanciái mellett. A miniszterelnök szerint Schiffer korábbi, Matolcsy Györgyöt érintő kijelentése nehezen egyeztethető össze a mostani álláspontjával. Schiffer azonban úgy látja, nincs ellentmondás.
A vita középpontjában egy régi parlamenti felszólalás és egy friss jogállami felhívás áll. Magyar Péter pénteken közösségi oldalán bírálta Schiffer Andrást, aki korábban az LMP politikusaként, jelenleg pedig ügyvédként és közéleti szereplőként ismert.
A miniszterelnök azt vetette az ügyvéd szemére, hogy 2016-ban még Matolcsy György vezetőszáron történő elvezetéséről beszélt, most viszont a kormánypárti körökhöz kötődő gyanúsítottak eljárási jogaiért emel szót. Magyar Péter bejegyzésében azt is állította, hogy Schiffer a Fidesz és a Mi Hazánk érdekeit képviseli.
A kijelentés újabb politikai vitát indított el, amelyben már nemcsak Schiffer személye, hanem a büntetőeljárásokkal kapcsolatos alapvető jogállami kérdések is előtérbe kerültek.
Egy tíz évvel ezelőtti mondat került elő
A vita egyik alapja Schiffer András 2016. április 26-i parlamenti felszólalása. Akkor az MNB alapítványaiba kihelyezett közpénzek és Matolcsy György jegybankelnöki fizetésemelése volt a téma.
Schiffer akkori kijelentésében úgy fogalmazott, hogy egy civilizált országban Matolcsy Györgyöt nem fizetésemelés várná, hanem vezetőszáron vinnék el, amennyiben az ügyészség megfelelően végezné a munkáját.
A mondat most azért került ismét a figyelem középpontjába, mert Schiffer a közelmúltban egy olyan közös jogászi nyilatkozatot jegyzett, amely többek között a gyanúsítottak kamerák előtti, vezetőszáron történő elvezetésének arányosságát is megkérdőjelezi.
Magyar Péter ezt ellentmondásként értelmezte. Szerinte nehezen magyarázható, hogy valaki korábban ilyen határozottan követelte egy politikai szereplő elvezetését, most pedig a hasonló intézkedések ellen emel szót.
Schiffer szerint két különböző kérdésről van szó
Schiffer András nem hagyta válasz nélkül a kritikát. Hosszabb közösségi bejegyzésben fejtette ki, hogy továbbra is vállalja a tíz évvel ezelőtti kijelentését, és szerinte a mostani jogállami állásfoglalásával sincs ellentmondásban.
Az ügyvéd szerint ugyanis különbséget kell tenni egy ügy büntetőjogi megítélése és aközött, hogy egy adott személy esetében fennállnak-e a letartóztatás törvényi feltételei.
A közös nyilatkozat nem azt állítja, hogy Matolcsy György vagy bármely más gyanúsított ártatlan lenne. A dokumentum a büntetőeljárások során alkalmazott kényszerintézkedések jogszerűségére, arányosságára és az emberi jogok tiszteletben tartására hívja fel a figyelmet.
Schiffer szerint 2016-ban, amikor Matolcsy még a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt, a bűnismétlés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye is felmerülhetett. Azóta azonban eltelt tíz év, a volt jegybankelnök már nem tölt be közjogi tisztséget, ezért a letartóztatás feltételeit az akkori és a jelenlegi helyzet alapján külön kell vizsgálni.
Több mint harmincan álltak ki a jogállami garanciák mellett
A vita közvetlen előzménye egy tízpontos nyílt levél, amelynek címe: „A jogállami büntető igazságszolgáltatás tíz pontja”.
A kezdeményezéshez több mint harminc jogász és közéleti szereplő csatlakozott. Az aláírók között szerepel többek között Hack Péter, Fodor Gábor, Navracsics Tibor és Szili Katalin is.
A dokumentum hangsúlyozza az ártatlanság vélelmének fontosságát, a letartóztatás törvényi feltételeinek betartását, valamint azt, hogy a büntetőeljárásban senkit sem lehet politikai vagy társadalmi nyomás alapján hátrányos helyzetbe hozni.
A nyilatkozat külön kitér arra is, hogy a gyanúsítottak nyilvános, kamerák előtti vezetőszáron történő elvezetése sértheti az arányosság követelményét. A kezdeményezők szerint a büntetőeljárásnak nem a közvélemény számára készített látványos jelenetekről, hanem a bizonyítékok szabályos vizsgálatáról kell szólnia.
A jogállamiság kérdése politikai vitává vált
A történet egyik legfontosabb tanulsága, hogy a jogállami garanciák megítélése könnyen politikai csatározás tárgyává válhat. Egyesek szerint a nyilvánosság előtti, látványos intézkedések azt mutatják, hogy a hatóságok komolyan veszik a korrupciógyanús ügyeket. Mások arra figyelmeztetnek, hogy a gyanúsítás és a bűnösség megállapítása két különböző dolog, ezért a büntetőeljárás minden szakaszában biztosítani kell az érintettek jogait.
A jogállami eljárás egyik alapelve éppen az, hogy az emberi és eljárási jogok nem attól függnek, ki az érintett, milyen politikai oldalon áll, vagy mennyire népszerű a közvélemény előtt.
A vita tehát nem csupán Magyar Péter és Schiffer András személyes konfliktusa. Sokkal inkább arról szól, hogy a politikai elszámoltatás és a jogállami garanciák miként férhetnek meg egymás mellett.
A korrupciógyanús ügyeket ki kell vizsgálni, a felelősöket pedig bizonyítékok alapján kell elszámoltatni. Ugyanakkor a büntetőeljárás szabályai nem változhatnak attól függően, hogy éppen melyik politikai oldalhoz tartozik a gyanúsított. Ez az a kérdés, amelyben a mostani nyilatkozat és az arra érkezett politikai reakció egyaránt komoly közéleti vitát indított el.
Források:
