Magyar Péter az igazságtalanságok felszámolását ígéri, mégis több, a Fidesz-kormányok idején kialakított rendszer fennmaradhat. A kritika szerint a változtatások nem mennek elég messzire. A kérdés az, hogy valódi rendszerváltás következik-e, vagy csak a korábbi modell módosított változata.
Változást ígértek, de meddig mennek el?
A Tisza Párt egyik legfontosabb politikai vállalása az előző kormányzati rendszer örökségének felszámolása volt. Magyar Péter a 2027-es költségvetésről szóló parlamenti felszólalásában is igazságosabb közteherviselést és az örökölt igazságtalanságok korrigálását ígérte.
A Mérce október 26-i elemzése azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaságpolitikai változtatások egy része jóval óvatosabb lehet a vártnál. Büttl Ferenc közgazdász szerint több korábbi intézkedés alapvető átalakítása elmaradhat. Ennek következtében a korábbi rendszer bizonyos elemei az új kormány alatt is fennmaradhatnak.
A vita tehát nem arról szól, hogy történnek-e változások. Inkább arról, hogy ezek elég mélyrehatóak lesznek-e ahhoz, hogy a társadalmi különbségeket érdemben csökkentsék.
Kik járnak jól a támogatásokkal?
Az egyik legfontosabb kérdés az állami támogatások elosztása. Nem mindegy ugyanis, hogy egy kedvezmény a leginkább rászorulókat segíti, vagy elsősorban azoknak kedvez, akik eleve stabilabb anyagi helyzetben vannak.
A rezsicsökkentés például sok háztartás számára jelentett segítséget. A jelenlegi formája ugyanakkor nem minden esetben a legszegényebbeknek nyújtja a legnagyobb támogatást. A rosszul szigetelt ingatlanokban élők sok energiát használhatnak fel, miközben a fával fűtő családok nem ugyanúgy részesülnek a földgázhoz kötődő kedvezményekből.
Büttl Ferenc szerint ezért a támogatási rendszert érdemes lenne alapjaiban újragondolni. A cél az lehetne, hogy a segítség jobban igazodjon a háztartások tényleges szükségleteihez és anyagi lehetőségeihez.
Hasonló kérdések merülnek fel a Babaváró hitel és az Otthon Start program esetében is. Ezek sok családnak kínálnak lehetőséget, de a hozzáférés feltételei miatt nem minden társadalmi csoport tud egyformán élni velük.
A támogatások felülvizsgálata azonban politikailag érzékeny feladat. Akik korábban ezekre építették a pénzügyi terveiket, joggal várják el a kiszámíthatóságot. Egy reform ezért nem feltétlenül jelentheti a kedvezmények hirtelen megszüntetését. Inkább azt kellene megmutatnia, hogyan lehet igazságosabb rendszert kialakítani a már vállalt kötelezettségek veszélyeztetése nélkül.
Adózás: mennyire lesz igazságosabb a rendszer?
A kritika másik fontos pontja az adórendszer. A személyi jövedelemadó egykulcsos modellje hosszú ideje a magyar gazdaságpolitika egyik meghatározó eleme. A bírálók szerint ez kevésbé veszi figyelembe a jövedelmek közötti különbségeket, mint egy erősebben progresszív rendszer.
A Mérce elemzése szerint a tervezett módosítások mellett a magasabb jövedelmű, de nem milliárdos adófizetők továbbra is viszonylag alacsony kulccsal adózhatnak. A milliárdos vagyonok megadóztatása önmagában nem feltétlenül változtatja meg a teljes adórendszer működését.
A kérdés az, hogy az új kormány mekkora terhet kíván viselni a társadalmi igazságosság érdekében. Egy jelentősebb átalakításnak lehetnek nyertesei, de vesztesei is. Ezért a döntésekhez részletes hatásvizsgálatokra, átlátható számításokra és világos társadalmi célokra lenne szükség.
Miért lehet óvatos Magyar Péter?
A visszafogott reformok mögött politikai megfontolások is állhatnak. A választási kampányban a Fidesz több alkalommal azt állította, hogy egy Tisza-kormány megszüntethet bizonyos támogatásokat. Ha az új vezetés gyorsan hozzányúlna ezekhez, könnyen újabb politikai támadások célpontjává válhatna.
Magyar Péter emellett sokféle társadalmi csoport támogatására építhet. Ezeknek az embereknek nem feltétlenül azonosak az érdekeik. Ami egyesek számára igazságosabb adózást jelentene, másoknak magasabb terheket hozhatna. A támogatási rendszerek átalakítása ezért a saját politikai táboron belül is konfliktusokat okozhat.
Büttl Ferenc értékelése szerint a változtatások óvatossága mögött az is állhat, hogy még nem látszik teljesen egyértelműen az új gazdaságpolitika hosszú távú iránya. Ezt azonban elemzői értelmezésként kell kezelni, nem bizonyított tényként. A kormány tényleges szándékait és mozgásterét a részletes intézkedések, a költségvetési számok és azok végrehajtása mutathatja meg.
A rendszerváltás a részleteken múlik
Egy kormányváltás önmagában még nem jelent gazdasági és társadalmi rendszerváltást. Ehhez azt is meg kell változtatni, hogyan oszlanak el az állami források, kik jutnak támogatásokhoz, és milyen terheket viselnek az egyes jövedelmi csoportok.
Magyar Péter kormánya az igazságosabb közteherviselést és a korábbi rendszer visszásságainak felszámolását ígéri. A valódi próba azonban az lesz, hogy a költségvetési döntésekben is megjelennek-e ezek az elvek. A politikai nyilatkozatoknál többet mondanak majd a konkrét szabályok, a végrehajtás és az eredmények.
A reformoknak ugyanakkor nem kell feltétlenül egyik napról a másikra megtörténniük. A kiszámítható átmenet és a társadalmi hatások mérlegelése fontos szempont. De az óvatosság könnyen a régi megoldások tartós fennmaradásához vezethet, ha nincs világos cél és ütemterv.
A legfontosabb kérdés tehát nem az, hogy az új kormány mindent azonnal megszüntet-e, amit az előző vezetés bevezetett. Hanem az, hogy képes-e megmutatni, mely rendszerek igazságtalanok, milyen alternatívát kínál helyettük, és hogyan teszi mérhetővé a változás eredményeit. Ezen múlhat, hogy az ígért korrekció valódi átalakulássá válik-e.
Források:
- Mérce – Magyar Péter úgy korrigálná a NER igazságtalanságait, hogy nem mer hozzányúlni a Fidesz-kormányok rossz örökségéhez
- MTI – Magyar Péter: Magyarország újjáépítésének költségvetése lesz a jövő évi büdzsé
- 444 – Adóátalakítás, béremelések, magán spóroló állam: az új költségvetés tervei
- Népszava – A Tisza Párt 2026-os választási programjának főbb vállalásai
