A jegybankelnök a parlamentben ismertette a Magyar Nemzeti Bank 2025-ös évének eredményeit. Beszámolójában a pénzügyi stabilitás mellett a működés átalakításáról és a korábbi időszak ügyeinek rendezéséről is beszélt.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke október 14-én az Országgyűlésben számolt be a jegybank 2025-ös tevékenységéről. Elmondása szerint a vezetés célja, hogy az intézmény ismét az alapfeladataira összpontosítson: az árstabilitás megőrzésére, a pénzügyi rendszer stabilitására és a kiszámítható működésre.
Nyolc terület, amelyet kiemelt
A jegybankelnök nyolc fő terület köré rendezte a beszámolóját:
1. Az infláció mérséklése: a jegybank elsődleges feladata továbbra is az árstabilitás elérése és fenntartása.
2. A forint árfolyamának stabilitása: Varga Mihály szerint a pénzügyi kiszámíthatóság szempontjából fontos eredmény volt a forint erősödése.
3. A tartalékok növelése: a jegybank arany- és devizatartaléka a beszámoló szerint 5,7 milliárd euróval emelkedett.
4. A bankrendszer stabilitása: az MNB vezetője úgy értékelte, hogy a magyar bankrendszer 2025-ben megőrizte, sőt erősítette stabilitását, miközben csökkent a nem teljesítő hitelek aránya.
5. A jegybank működésének átalakítása: a beszámoló szerint 15 százalékkal csökkentették a munkavállalói létszámot, mérsékelték a kommunikációs és rendezvényköltségeket, valamint felmondtak több nagy költségű ingatlanbérleti szerződést. A működési kiadások csökkentése szintén hangsúlyos elem volt.
6. Az alapítványi és ingatlanügyek felülvizsgálata: Varga Mihály arról beszélt, hogy a jegybank korábban feljelentéseket tett az alapítványi működés, a székházfelújítás és további ingatlanok ügyében. Állítása szerint a vagyonmentési intézkedésekkel több mint 100 milliárd forint elvesztését sikerült megakadályozni. Ez a jegybankelnök által ismertetett eredmény, nem pedig az ügyek valamennyi jogi kérdésének lezárását jelenti.
7. Együttműködés a gazdaság szereplőivel: az MNB vállalati konjunktúrakutatást indított a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, emellett a kibercsalások visszaszorítását célzó programokat is támogatott.
8. Nemzetközi kapcsolatok és szervezeti változások: a jegybank külön nemzetközi alelnöki feladatkört alakított ki, és a beszámoló szerint négy nemzetközi megállapodást kötött.
Mit jelenthet mindez?
A beszámoló központi üzenete, hogy a jegybank vezetése nagyobb hangsúlyt kíván helyezni az alapfeladatokra, a költségek ellenőrzésére és az átláthatóbb intézményi működésre. A felsorolt intézkedések eredményességének megítéléséhez ugyanakkor a pénzügyi adatok, a független ellenőrzések és a folyamatban lévő jogi ügyek fejleményei is fontosak.
A következő időszak egyik lényeges kérdése, hogy a működési változások hosszabb távon mennyiben járulnak hozzá a pénzügyi stabilitáshoz, a jegybank iránti bizalomhoz és a gazdaság kiszámíthatóbb működéséhez.
Források:
