Bírálja a Medián Magyar Pétert:

hiányoznak a szakmai adatok az általa említett mérésből

Újabb vita alakult ki a magyar közvélemény-kutatások körül. Magyar Péter vasárnap egy, a Tisza Párt által megrendelt reprezentatív felmérésre hivatkozva azt írta, hogy egy hét alatt 6 százalékponttal nőtt a Tisza és a Fidesz közötti különbség, és a Tisza ismét 65 százalék felett áll. A Medián erre reagálva azt kifogásolta, hogy a nyilvánosságra hozott eredményből hiányoznak azok az alapvető módszertani információk, amelyek alapján egy közvélemény-kutatás szakmailag ellenőrizhető.

Magyar Péter új felmérésre hivatkozott

Magyar Péter október 4-én közösségi oldalán arról számolt be, hogy a Tisza által megrendelt reprezentatív kutatás szerint az előző héthez képest 6 százalékponttal nőtt a Tisza és a Fidesz közötti különbség.

A miniszterelnök szerint a Tisza támogatottsága ismét 65 százalék fölött van.

A bejegyzés azonban nem tartalmazta a kutatás legfontosabb módszertani adatait: nem derült ki, mikor történt az adatfelvétel, mekkora volt a minta, milyen módszerrel kérdezték meg a választókat, illetve melyik kutatócég készítette a felmérést.

A Medián szerint ez szakmai-etikai probléma

A Medián közvélemény-kutató intézet a saját Facebook-oldalán reagált a bejelentésre.

A kutatócég hangsúlyozta: önmagában semmi kifogásolható nincs abban, ha egy politikai párt saját közvélemény-kutatást rendel. Az sem probléma, ha a párt az eredményeket nem hozza nyilvánosságra.

A Medián szerint azonban más a helyzet akkor, ha az eredményeket közzéteszik.

Ebben az esetben szerintük ugyanazokat a szakmai-etikai követelményeket kell alkalmazni, mint bármely más közvélemény-kutatásnál. Legalább a felmérés dátumát, a minta nagyságát, az alkalmazott módszert és a kutatócég nevét fel kellene tüntetni.

Miért fontos a módszertan?

Egy közvélemény-kutatás eredményét önmagában egy százalékos adatból nem lehet megfelelően megítélni.

Fontos például tudni:

hány embert kérdeztek meg;
mikor történt az adatfelvétel;
milyen módon választották ki a válaszadókat;
telefonos, online vagy más módszert alkalmaztak-e;
pontosan milyen kérdést tettek fel;
hogyan súlyozták az adatokat;
melyik kutatócég végezte a mérést.

Ezek nélkül az olvasó nem tudja megítélni, hogy a közölt szám milyen kutatási eredményből származik, és mennyire hasonlítható össze más intézetek adataival.

Magyar Péter később reagált

Magyar Péter a hozzászólások között reagált a kritikára.

Azt írta, hogy a Medián mérése két héttel korábban készült, míg a Tisza által megrendelt mérés az „Öltönyben a börtönben” program elindulása után készült, ezért szerinte nincs ellentmondás a két eredmény között.

Egy másik kommentben arra a kérdésre, hogy melyik cég készítette a kutatást, Magyar Péter azt válaszolta, hogy az a cég, amely szerinte pontosan eltalálta az április 12-i választási eredményt. Később azt is írta, hogy több céggel is végeznek méréseket.

Ez azonban nem válaszolta meg teljes körűen a Medián által felvetett módszertani kérdéseket.

Az időzítés különösen érdekes

A mostani bejelentés azért is figyelemre méltó, mert az elmúlt napokban több nyilvános kutatás is megjelent.

A 21 Kutatóközpont október 2-án publikált felmérése például a választani tudók között 60 százalékos Tisza- és 26 százalékos Fidesz-támogatottságot mért. A biztos pártválasztóknál 62–26 volt az arány.

A Republikon Intézet szeptember végi adatai szintén a Tisza előnyének mérséklődését mutatták: a biztos pártválasztóknál a Tisza 64, a Fidesz 25 százalékon állt a közölt adatok szerint.

Ezek az eredmények természetesen nem feltétlenül hasonlíthatók össze közvetlenül a Tisza által megrendelt belső kutatással, hiszen nem ismerjük annak módszertanát és pontos adatfelvételi időszakát.

Nem azt mondja a Medián, hogy nem készülhet pártkutatás

Fontos különbséget tenni.

A Medián nem azt kifogásolta, hogy a Tisza Párt saját kutatást rendelt.

Éppen ellenkezőleg: a kutatóintézet szerint ez önmagában teljesen elfogadható.

A kritika arra vonatkozik, hogy ha egy párt egy saját megrendelésére készült kutatás eredményét nyilvánosan politikai üzenetként használja, akkor a közönségnek meg kellene kapnia az eredmény szakmai értékeléséhez szükséges alapinformációkat is.

A vita mögött a választási kampány is ott van

A közvélemény-kutatásoknak különösen nagy jelentőségük van politikai kampányok idején.

Egy olyan állítás, hogy egy párt támogatottsága néhány nap alatt 6 százalékponttal növekedett, jelentős politikai üzenet. Ahhoz azonban, hogy az adatot más kutatásokkal össze lehessen vetni, ismerni kellene a kutatás részleteit.

A mostani helyzetben ezért két külön kérdést érdemes kezelni:

1. Lehet-e valós a Magyar Péter által közölt 6 százalékpontos változás?
Igen, ezt önmagában nem lehet kizárni.

2. Ellenőrizhető-e jelenleg megfelelően az állítás?
A nyilvánosságra hozott információk alapján nem teljes körűen, mert a kutatás módszertani részletei nem ismertek.

Mi jöhet ezután?

A vita legegyszerűbb megoldása az lenne, ha a Tisza nyilvánosságra hozná a kutatás alapvető adatait: ki készítette, mikor készült, mekkora mintán, milyen módszerrel, és pontosan milyen kérdést tettek fel.

Addig a 65 százalék feletti eredményt érdemes úgy kezelni, mint egy politikai párt által közölt, saját megrendelésű kutatás eredményét, nem pedig egy olyan nyilvános közvélemény-kutatásként, amelynek módszertana teljes egészében ellenőrizhető.

A történet ugyanakkor jól mutatja, hogy a választási időszakban a közvélemény-kutatási adatok mellett a módszertan átláthatósága is legalább annyira fontos, mint maga a százalékos eredmény.